Három alföldi borász - Béla Zoltán, Pintér Tamás és Sziegl Balázs -, Dr. Zsófi Zsolt az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének vezetője, valamint Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza egy fiatal rendező, Klár Máté videóriportjában járta körül az alföldi borászat jelenét és várható jövőjét a klímaváltozás korában. A szakértők elmondták, hogy a hőmérséklet emelkedése felgyorsítja a szőlő fejlődését, ami egyre korábbi szüretekhez vezet. Ez azonban a tavaszi elfagyás kockázatát is növeli: az egyre korábbi rügyezés alatt még előfordulhatnak hidegbetörések. Ezzel párhuzamosan a csapadék mennyisége és eloszlása is megváltozik: hosszabb aszályos időszakok és szélsőségesebb évjáratok jellemzik a termelést. A borászok számára ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kérdés is.

A videóban elhangzik az is, hogy a vízhiány mindennapossá válása alapvetően alakítja át a gazdálkodást. Olyan technológiai kérdések kerülnek napirendre - például az öntözés -, amelyek korábban tabunak számítottak. Eközben a talaj és a mikroklíma változásai közvetlenül befolyásolják a szőlő állapotát és a bor karakterét is.

A folyamatok azonban nem állnak meg itt: a melegedés új kártevők és betegségek megjelenésének is kedvez, miközben a meglévő fajták alkalmazkodóképessége is kérdésessé válik a vegetációs időszak alatt növekvő hőösszegek miatt. Egyes alföldi termőhelyeken már az is felmerül, hogy hosszú távon fenntartható-e a szőlőtermesztés jelenlegi formája. Mindez gazdasági és társadalmi kérdéssé is válik, hiszen a borászat sok térségben nemcsak mezőgazdasági tevékenység, hanem megélhetési alap és helyi identitás. A változások így nemcsak a szőlőt érintik, hanem egész közösségek életére is kihatnak.