Nagy Z. Róbert • 2026. szeptember 5. 14:01
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták. Önkéntesek pamut alsóneműket ástak el, majd a lebomlás mértékéből következtettek a kutatók a talaj állapotára és a talaj élőlényeinek tevékenységére.
Mit árul el a földbe ásott alsónemű a talaj állapotáról?
Elsőre tréfának tűnhet, pedig komoly tudományos vizsgálat lett abból a svájci kísérletből, amelyben önkéntesek pamut alsóneműket ástak el a talajba. A „Beweisstück Unterhose”, azaz alsónadrágos bizonyíték elnevezésű kutatást az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet és a Zürichi Egyetem indította. A kísérletet 2021-ben végezték, részletes eredményeit pedig 2026. augusztusában publikálták a Plants, People, Planet című tudományos folyóiratban.
Ezer önkéntes, több mint kétezer alsónemű
A nagyszabású közösségi tudományos program öt éve áprilisban kezdődött. Svájc minden részéből mintegy ezer önkéntes kapcsolódott be, akik kertekben, szántóföldeken, réteken, gyepterületeken, valamint más városi és vidéki talajokon ásták el a kutatóktól kapott pamut alsóneműket. Összesen több mint kétezer alsónemű és mintegy 12 ezer, szervesanyag-lebomlás mérésére szolgáló teafilter került a földbe. A módszer lényege nagyon egyszerű volt. A pamut szinte teljes egészében cellulózból áll, amelyet a talaj mikroorganizmusai képesek lebontani. Ha a talajban sok aktív baktérium, gomba és más lebontó szervezet él, a pamutszövet gyorsabban tűnik el. Ha viszont a biológiai aktivitás gyenge, az alsónemű jóval kevésbé károsodik.
Két hónap a föld alatt
A résztvevők szabványosított módon ásták el az alsóneműket, majd meghatározott idő elteltével kiemelték őket. A vizsgálati módszer szerint az alsónemű körülbelül 15 centiméter mélyre került, úgy, hogy a derékrész kis része a felszín közelében maradjon, így később könnyen megtalálható legyen. Egy hónap elteltével már történt köztes vizsgálat, a fő értékelést azonban két hónap után végezték. A kiásott darabokat lefényképezték, megtisztították és megszárították, majd talajmintával együtt elküldték a kutatóknak. A résztvevők egy alkalmazás segítségével a terület használatáról és kezeléséről is szolgáltattak adatokat. A laboratóriumban meghatározták többek között a talaj tápanyagtartalmát, szerkezetét és egyéb fizikai-kémiai tulajdonságait.
Minél kevesebb maradt belőle, annál aktívabb volt a talaj
A kutatók speciális „Underpants Indexet”, vagyis alsónemű-indexet alkalmaztak. Ennek alapja az volt, hogy az eredeti pamutanyag mekkora hányada bomlott le. Egy hónap után átlagosan mindössze körülbelül 10 százalékos volt a lebomlás, két hónap elteltével viszont már átlagosan valamivel több mint 50 százalék. A gyakorlati értékelésben a 20 százalék alatti lebomlás gyenge, a 20–60 százalék közötti közepes, a 60 százalékot meghaladó pedig nagy biológiai aktivitásra utal. Ez azonban nem egyszerűen „jó vagy rossz talaj” minősítés. A lebomlást ugyanis a talaj nedvessége, hőmérséklete, tápanyagtartalma, szerkezete és használati módja egyaránt befolyásolja.
A kertekben dolgozott legintenzívebben a talajélet
Az egyik legérdekesebb eredmény az volt, hogy a lebomlás mértékét leginkább a terület használati módja határozta meg. A pamut alsóneművek a magánkertek talajában bomlottak le a legerősebben. Ezekben rendszerint magasabb volt a szervesanyag- és humusztartalom, ami kedvező életfeltételeket biztosított a talaj mikroorganizmusainak. A legkisebb aktivitást a gyepterületeken mérték, míg a szántóföldek és rétek a kettő között helyezkedtek el.
A tápanyagellátottság szintén fontosnak bizonyult. A rendelkezésre álló foszfor, egyes ásványi elemek, a talaj kötöttsége és a trágyázás módja is összefüggött a pamut lebomlásával. Korábbi elemzések azt is kimutatták, hogy a magasabb humusztartalom fokozza a talaj biológiai aktivitását és javítja annak vízmegtartó képességét, ami száraz időszakban különösen értékes tulajdonság.
Eláshatunk mi is egy pamut alsónadrágot?
A módszer egyszerűsége miatt házikertben is érdekes kísérlet lehet. Két azonos, lehetőleg festetlen, magas pamuttartalmú alsóneműt különböző ágyásokba elásva, majd két hónap múlva kiemelve látványosan összehasonlítható a talaj lebontó aktivitása. Az eredményt azonban nem szabad önmagában talajvizsgálatként értelmezni. A gyors lebomlás rendszerint élénk talajéletre utal, de a rendkívül gyors bomlás akár túlzott tápanyagellátottság következménye is lehet. A svájci kísérlet legfontosabb tanulsága ezért nem az, hogy egy alsónadrággal pontosan „meg lehet mérni” a talaj minőségét, hanem az, hogy egy egyszerű pamutdarab rendkívül szemléletesen megmutathatja, hogy a talaj nem élettelen közeg, hanem működő ökoszisztéma, amelynek állapotát alapvetően befolyásolja, hogyan műveljük.