Durva, mi hozza el a mezőgazdaság új forradalmát: ez mentheti meg a földeket?
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Öt éve Svájcban elkezdtek egy a különleges kísérletet, melynek eredményeit most publikálták.
Az idei év ismét megmutatta, hogy a korábban bevált technológiák egy része egyszerűen már nem működik a megváltozott időjárási körülmények között.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
A hagyományos mezőgazdasági termelést a fenntartható, talajmegújító módszereknek kell felváltania itthon.
Az ökológiai kapcsolatoknak nagy szerepe van a sikeres kertészkedésben a kutatások szerint.
A '80-as évek előtt az Egyesült Államokban felismerték a nagyüzemi gazdálkodás (nagy gépek, nagy gépi hatékonyság, vegyszerhasználat, monokultúra, műtrágyahasználat) talajromboló hatását.
Nem mindegy, hogy milyen talajban van a növényünk, a bőséges mennyiségű zöldséghez ugyanis nem árt néhány dologgal tisztában lenni.
Látványosan nőtt a biológiai termésnövelők piaca Magyarországon, a gazdálkodók 2025-ben m 24,4 milliárd forintot költöttek ilyen készítményekre.
A kérdésre Gergácz Zoltán, a Kányai Mezőgazdasági Zrt. igazgatósági elnöke válaszolt a Metszetnek.
A kérdésre Godó Laura, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa válaszolt.
Hazánkban továbbra is probléma, hogy a magyarországi biotermelés közel 90 százaléka külföldi piacokra kerül.
A kérdésre Bekecs Mátyás, a St.Imrei Regeneratív Farm gazdálkodója válaszolt.
Egyre nagyobb ismertség és érdeklődés övezi a mikrobiológiai készítményeket és megoldásokat a magyar termelők körében is.
A modern mezőgazdaság egyik legnagyobb kihívása, hogy miként tud egyszerre termelékeny és fenntartható maradni.
Habár a fenntarthatóbb élelmiszer-rendszer globális kérdés, sokszor egy tájfajta palántával is elkezdődhet a változás.
Egyértelműen látszik, hogy a tápanyagutánpótlást ma már nem lehet úgy tervezni mint régen, a megszokott módszerek már nem kifizetődőek.
A mostani kutatás azért különösen aktuális, mert az Egyesült Államok és Kína is azt tervezi, hogy a közeljövőben újra űrhajósokat küldenek fel.
A Pepsi is beszállt a regeneratív gazdálkodás támogatásába, most ösztöndíjat ajánlottak a gazdáknak.
Az elmúlt években egyre több gazdálkodó szembesül azzal, hogy a hagyományos tápanyag-utánpótlás költségei folyamatosan emelkednek.

Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.