Azt tapasztalták, hogy egy szint után a növények potenciális termőképességének növekedése ellenére nem tudják a korábban elért hozamértékeket elérni, még több pótlólagos inputanyag használat ellenére sem. A talajok fizikai és kémiai leromlása szembetűnő volt és az is kiderült, hogy a talajban élő mikrobák és magasabb rendű talajlakók száma drasztikusan csökkent.
Egyre nehezebb volt a gyomok, kórokozók és rovarok elleni védekezés. Ekkor még nem beszéltek klímaváltozásról, ami pedig kiváltotta a valódi robbanásszerű talajtermékenység leromlást az egész világon. Szárazságban a megszokott plusz műtrágya, plusz növényvédelmi beavatkozás, esetleg öntözés sem tudta kompenzálni a talajok leromlásából adódó kedvezőtlen tápanyag szolgáltató képességet, vízhiányt.
Szükségszerűvé vált, hogy a talajok fizikai, kémiai és biológiai életét regenerálják, visszaállítsanak egy, a természetes talajállapothoz hasonló termesztőközeget, ahol javul a talaj szervesanyag készlete, növekszik a biológiai élet sokszínűsége.
Azt Robert Rodale mondta ki először, hogy a fentartható gazdálkodás, amely szerint az egyik legfontosabb erőforrásunknak, a talajnak az állapot megóvása nem elegendő cél, hiszen akkor sok esetben csak a leromlott állapotot tartjuk fenn. A talajok megújítása szükséges, regenerálásra úgy, hogy a talajok termőképessége javuljon.
Magyarországon a talajok leromlása és a száraz klíma irányába történő változás jelentősen csökkentette a hazai növénytermesztés kiszámíthatóságát az elmúlt 5-10 évben. Mára minden gazdálkodó számára világos, hogy azok a szabályok, örök igazságnak hitt gazdálkodási gyakorlati elemek, amelyet a nagyüzemi gazdálkodás hagyott ránk, azok nem működnek rendszerszinten.
Az regeneratív gazdálkodás egy komplex gazdálkodási szemlélet, amelynek vannak alapelemei, amelyek rövid és hosszú távon is tudják csökkenteni a növénytermesztés kockázatát a talaj megújítása segítségével. Az regeneratív gazdálkodás elemei külön is tudják szolgálni a gazdálkodót, de minél több elemet használ a gazdálkodó, minél komplexebb a regeneratív szemlélete, annál stabilabbá válik a gazdálkodása.
A regeneratív gazdálkodás legismertebb elemei:
Csökkentett menetszámú, forgatás nélküli, sekély művelési és a no-till rendszer, amely csökkenő taposási kárt okoz, a természetes talajszerkezet kialakulását teszi lehetővé.
Takarónövény használata, ami védi a talajt a kiszáradástól, az élő gyökerek segítik és fenntartják a talajéletet, valamint a szervesanyagot pótolnak a talajban.
Fajgazdag vetésforgó, ami lehetővé teszi, hogy elkerüljük a talajuntságot, kártevők, gyomok, kórokozók egyoldalú felszaporodását.
Az állattenyésztés integrálása a gazdálkodásba, amely szerves anyagot és tápanyagutánpótlást biztosít a talaj számára.
Csökkentett vegyszerhasználat az egészséges talajért és termésért.
Ezek a regeneratív elemek pedig a következő célokat szolgálják:
Javuló talajszerkezet, kedvezőbb vízgazdálkodás.
Növekvő szervesanyag és humusztartalom a talajban, pozitív szénmérleg, az üvegházhatású CO2 csökkentése a légkörben.
Javuló talajélet, a talaj természetes betegség elleni állóképességének javulása, a talajban élő szervezetek fajgazdagsága nő. Csökken a betegséget okozó patogén kórokozók aránya a talajban.
Egészségesebb talajélet, egészségesebb termék, kevesebb szermaradvány, kisebb talajszennyezés.
Van két nagyon fontos alapvetése a regeneratív szemléletnek, amit mindenkinek észben kell tartani. Az egyik, hogy a sikeres regeneratív gazdálkodáshoz szükséges technológiai elemeket mindig a helyszín, a régió ökológiai és gazdasági adottságai határozzák meg. A másik, talán a legfontosabb és egyben legszimpatikusabb része a szemléletnek, hogy a gazdálkodót a rendszer részeként kezeli. Nem arról szól, hogy egy magasztos eszme oltárán feláldozzák a gazdálkodót, hanem éppen ellenkezőleg, a gazdálkodó boldogulását alapvető célként kezeli a rendszer.
Ebből adódóan a világ eltérő részein, USA, Brazília, Ausztrália, India vagy éppen Európa más és más regeneratív gazdálkodási elemek a dominánsok és meghatározóak, de mindenhol a cél a talaj termékenységének a javítása.
Csak az teszi fel ezt a kérdést, aki 30 vagy 40 éve nem találkozott az akkori Phylazonit képviselőivel, akik azt mondták, hogy „A talajélet, a talaj egészségügyi állapotának javítása elemi feladata a sikeres gazdálkodásnak.” Nos ez az állítás ma is megállja a helyét, talán jobban, mint bármikor korábban. Ehhez mérten a Phylazonit sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben. A termékfejlesztés mellett mikrobiológiai eszközökre alapozott technológiai megoldásokat alakítunk a mai növénytermesztés számára.
A Phylazonit olyan komplex technológiái megoldásokat kínál, amelyek felgyorsítják a regeneratív gazdálkodás egyes célkitűzéseit:
Széndioxid megkötődés a talajban, szervesanyag és humusz tartalom növekedés, ezáltal kedvezőbb vízmegtartási képesség.
Patogén kórokozók fertőzésének visszaszorítása, ebből adódó vegyszerhasználat csökkentése.
A talaj tápanyagtartalmának növelése a foszfor és kálium feltáródás, valamint a N kötés növelése révén. Ebből adódóan a műtrágya használat csökkenthető.
Növények erős gyökérképződésének támogatása, amely a növény stressztűrő és szárazságtűrő képességét javítja.
Növény és talajspecifikus talajoltások, amelyek csökkentik a különböző növényfajok termelési kockázatát.
A növényeket károsító gombák elleni preventív védekezés a növény gyökérzónájában és a föld feletti részeken fejtik ki hatását.
A megtermelt szervestrágya komposztálásának köszönhetően csökken a hektáronként kijutatott komposztált szervestrágya igény, mert nő a trágya fajlagos tápanyagtartalma.
Amit biztonsággal kijelenthetünk, hogy a regeneratív szemléletű gazdálkodás már rövid távon is biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a termelést még aszályban is.
A legtöbb termelő a kiszámíthatóságot és a termelési biztonságot helyezi előtérbe (nem feltétlen a maximális profit elérését).
A Phylazonit technológia hozzájárul az egészségesebb és termőképesebb talajállapot eléréséhez, a költségtakarékosabb és jövedelmezőbb gazdálkodás megvalósulásához, egészségesebb élelmiszerek előállításához.
Ábrák: Phylazonit
(x)
