
Fekete évek jönnek: sok termelő végleg lehúzhatja a rolót idehaza?
A klímaváltozás már a magyar halászati és haltermelési ágazatot is szemléletváltásra kényszeríti.
A villanypásztor a legeltető állattartás során használatos, egyfajta elektromos kerítés. Célja a legelő állatok kordában tartása, vagy akár a nemkívánatos állatok távoltartása.
A villanypásztor berendezések főként a legeltető állattartásban vannak használatban, ezekkel biztosítják azt, hogy a különböző állatok legeltetésre kiválasztott területen maradjanak. Ez a rendszer tehát az állatok kordában tartására szolgál, vagy akár a nemkívánatos állatok távoltartására. A villanypásztor tulajdonképpen egyfajta elektromos kerítés, amely elektromos impulzusok generálásának segítségével éri el az állatok kerítésen belül tartását. A villanypásztorok által előállított feszültség akár több ezer voltos, azonban az alacsony áramerősség miatt az állatokra (és az emberre) veszélytelen, bár kellemetlen, csípő érzést okoz a vezeték megérintése, ez a normál működési mechanizmus része.
Kialakításukat tekintve vannak ideiglenes és állandó villanypásztor rendszerek, erőforrásukat tekintve pedig a hálózatról működő és az akkumulátoros kivitelű rendszereket kell megkülönböztetni egymástól. A komplett kiépítésű villanypásztorok különböző részegységekből és alkatrészekből tevődnek össze: ilyen kapcsolódó alkatrészeket jelentenek a villanypásztorok táplálását kiszolgáló akkumulátorok, impulzusgenerátorok, földelések, oszlopok és karók, szigetelő egységek, villanypásztor vezetékek, rugók, kapuk, fogantyúk és csatlakozók.

A klímaváltozás már a magyar halászati és haltermelési ágazatot is szemléletváltásra kényszeríti.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
A lépfene jelenlétét igazolta a Nébih laboratóriuma egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei szarvasmarha-állományban, miután hat állat hirtelen elhullott.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.