agrarszektor.hu • 2026. október 5. 08:44
Nincs mese, a szakértők szerint teljesen át kell alakítani a hazai mezőgazdasági termelést a túlélésért.
A növekvő vízhiányhoz kapcsolódó mezőgazdasági kihívásokat, a legfontosabb gyakorlati, kutatási feladatokat, fejlesztési lehetőségeket fogalmazták meg kutatói, gazdálkodói, vállalkozói, szakmai és intézményi szereplők a Debreceni Egyetem agrárkarán. A Regionális Szárazgazdálkodási Együttműködés keretében olyan országos jelentőségű szakmai hálózat jön létre, melynek célja, hogy összekapcsolja és megvalósítsa a kutatási eredményeket, az üzemi tapasztalatokat és az új technológiai megoldásokat - olvasható a Debreceni Egyetem hivatalos oldalán.
Stündl László, a DE MÉK dékánja elmondta, hogy a mezőgazdaságban felmerülő problémákra ötlet vagy kutatási szinten most is rendelkeznek megoldási lehetőségekkel, javaslatokkal, egyes területeken már innovációs eredmények is vannak. A hálózati együttműködés lényege, hogy együtt gondolkodnak termelők, feldolgozók, finanszírozók, az érdekszövetség és a tudomány képviselői, az ilyen kooperációból olyan következtetések születhetnek, melyek irányt mutatnak az első lépések felé, és kijelölhetik a legfontosabb fókuszterületeket.
Ez egy élő laboratórium, mely összefogja az eddigi tudást és tapasztalatokat, legyen szó szárazgazdálkodásról vagy klímarezilienciáról
- hangsúlyozta Stündl László.
A megállapodás aláírásán részt vett Tóth-Kurmai Viktória, az Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium helyettes államtitkára is, aki hangsúlyozta, hogy az agrárium soha nem volt ilyen nehéz helyzetben, a Debreceni Egyetem kezdeményezése azonban új lehetőségeket kínálhat a hazai mezőgazdaság számára. Mint fogalmazott, a támogatáspolitikának abba az irányba kell tartania, hogy közös fellépés révén lehessen segíteni a gazdálkodókat és együttműködve találjunk rá a megoldásokra. Erre tökéletes helyszín az Alföld, ahol a legjobban érezhetőek az aszály okozta nehézségek.
Arra törekszünk, hogy az Országos Vízügyi Főigazgatósággal, a HungaroMettel és a kutatóintézetekkel egyes területeken pilot projektek létrehozásával országos eredményeket érjünk el
- jelentette ki Tóth-Kurmai Viktória.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a vállalkozásoknál, intézeteknél, szakmai szervezeteknél, kutatóhelyeknél meglévő humán és fizikai erőforrások, kompetenciák, tapasztalatok egyesítésével kezelhetőek az idei évhez és a négy évvel ezelőttihez hasonló krízishelyzetek. A szakember szerint
az elmúlt évek megkongatták a vészharangokat, ennek megfelelően kell készülni a jövőre is. Az egyetem által biztosított tudományos háttér garanciát jelent, a hálózati rendszer pedig arra ösztönöz mindenkit, hogy minél több és minél jobb megvalósítási tervet dolgozzon ki a saját területén.
Az együttműködés során megismert jó gyakorlatok hasznosságát emelte ki Laskovics István, az Érmelléki Gazdák Egyesületének ügyvezetője, aki szerint a tudás birtokában a gazdák sarkalatosabban alkalmazhatják majd a rendelkezésre álló technológiákat. A szakember beszélt arról is, hogy számukra az a cél, hogy új technológiákat ismerjenek meg, ezek révén mérsékelhessék a gazdák problémáit.
A mi esetünkben a vízmegtartás a legfontosabb feladat, leginkább ebbe az irányba történtek gyakorlati megvalósítások, egyre több gazda kezdi elhagyni a szántást, igyekeznek olyan technológiákat alkalmazni, melyekkel meg lehet tartani a vizet a talajban
- tette hozzá Laskovics István.
Az együttműködési megállapodás keretében a szakemberek összefoglalták a közös stratégia szakmai pilléreit, így például kiemelték a talajnedvesség, a növényállapot, a hozam és a vízhasznosítás mérésének fontosságát, a takarónövények, a mulcshagyás, a szervesanyag-visszapótlás, a talajbiológiai aktivitás és párolgáscsökkentő megoldások vizsgálatát, a precíziós vízgazdálkodás, valamint a táji vízvisszatartás és kisvízgyűjtői beavatkozások lehetőségeit.