agrarszektor.hu • 2026. október 13. 17:01
A vízgazdálkodásnak hatalmas szerepe van a természeti katasztrófák kockázatának csökkentésében.
Október 13-a a katasztrófák kockázatcsökkentésének világnapja, amely a természeti veszélyekre való felkészülés, a megelőzés és az alkalmazkodás fontosságára hívja fel a figyelmet. A vízhez kapcsolódó szélsőséges események Magyarországon is jelentős kihívást jelentenek.
Az éghajlatváltozás következtében átalakul a csapadék időbeli és térbeli eloszlása, gyakoribbá válhatnak a tartósan száraz időszakok és az intenzív csapadékesemények. Mindez növeli a vízhiány, valamint a hirtelen kialakuló víztöbblet okozta károk kockázatát. A mezőgazdaság számára különösen nagy kihívást jelent, hogy egyazon térségben akár rövid időn belül is jelentkezhetnek aszályos és belvizes időszakok - írja a NAK. A kockázatok mérséklésében egyre fontosabb szerepet kap a megelőzésre és alkalmazkodásra épülő, integrált vízgazdálkodás. A cél nem kizárólag a víztöbblet gyors elvezetése vagy a vízhiány utólagos kezelése, hanem a rendelkezésre álló vízkészletek tudatos megőrzése és hasznosítása. A tájléptékű vízvisszatartás, a talajok vízbefogadó és víztároló képességének javítása, a vizes élőhelyek helyreállítása, valamint a vízelvezető rendszerek többcélú hasznosítása egyaránt hozzájárulhat a szélsőséges vízháztartási helyzetek hatásainak mérsékléséhez.
A mezőgazdasági területeken különösen fontos a helyi adottságokhoz igazodó megoldások alkalmazása. Dombvidéken a lefolyás lassítása, a talajerózió mérséklése, a mezővédő erdősávok, gyepes vízelvezetők és kisebb vízvisszatartó létesítmények kialakítása csökkentheti a hirtelen lezúduló csapadék okozta károkat, növelhetik a beszivárgás lehetőségét. Síkvidéken a belvízcsatornák szabályozható műtárgyainak helyreállítása, a mélyfekvésű területek időszakos elárasztása, valamint a vizes élőhelyek rehabilitációja teremthet lehetőséget a víztöbblet visszatartására.
A szélsőséges vízháztartási helyzetekre való felkészülés egyik legfontosabb eleme, hogy a csapadékos időszakokban rendelkezésre álló víz minél nagyobb részét megőrizzük a későbbi vízhiányos időszakokra. Ehhez a vízügyi, mezőgazdasági és természetvédelmi szempontok összehangolására, a meglévő vízgazdálkodási infrastruktúra fejlesztésére, valamint a gazdálkodók aktív közreműködésére egyaránt szükség van. A cél olyan vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, amelyek nemcsak a szélsőséges események okozta károkat mérséklik, hanem hosszú távon is támogatják a mezőgazdasági termelés biztonságát.