Nemzetközi tárgyaláson dönthetnek a gazdák sorsáról: sok minden eldőlhet

agrarszektor.hu • 2026. november 19. 07:01

Az ENSZ-klímacsúcs fókuszában a klímavállalások kézzelfogható helyi beruházásokká alakítása és az önkormányzatok közvetlen finanszírozása áll.

A jelenleg is zajló antalyai ENSZ-klímacsúcs (COP31) fókuszában a klímavállalások kézzelfogható helyi beruházásokká alakítása és az önkormányzatok közvetlen finanszírozása áll. A nemzetközi tárgyalások Magyarország számára is döntő jelentőségűek az energetikai átállás költségei, a szélsőséges időjárás okozta gazdasági és agráriumot érintő károk mérséklése, valamint a hazai települések alkalmazkodóképességének javítása miatt - számolt be a Pénzcentrum.

A november 20-ig tartó konferencián a Régiók Európai Bizottsága (CoR) hivatalos delegációval vesz részt, amelynek tagja Kiss Attila, a Hajdú-Bihar Vármegyei Közgyűlés képviselője is. A testület álláspontja szerint a nemzetközi politikai ígéretek önmagukban nem elegendők, mivel a klímacélok eléréséhez szükséges intézkedések 70-80 százaléka helyi és regionális szinten valósul meg. Kiss Attila a helyszínen kiemelte, hogy a klímaváltozás már most komoly kihívások elé állítja a magyar gazdálkodókat és a helyi közösségeket. Ahhoz, hogy a mezőgazdaság és a vállalkozások alkalmazkodni tudjanak a megváltozott körülményekhez, folyamatos és biztonságos energiaellátásra, valamint a kor követelményeinek megfelelő fejlesztésekre van szükség, mindvégig szem előtt tartva az ott élők érdekeit és kulturális örökségét.

A delegációt vezető Kosztasz Bakojannisz athéni városi tanácsos rámutatott, hogy a mostani klímacsúcsnak a tényleges megvalósításról kell szólnia. A testület egyik legfontosabb követelése, hogy a helyi és regionális hatóságok egyszerűbben, kiszámíthatóbban és közvetlenebbül férhessenek hozzá a nemzetközi klímafinanszírozási forrásokhoz. Magyarország számára ez a törekvés azért kulcsfontosságú, mert a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás – például az épületek energetikai korszerűsítése, a csapadékvíz megtartása vagy a hőhullámok elleni védekezés – jelentős részben helyi döntéseket és települési beruházásokat igényel. A közvetlen forráshoz jutás azonban egyelőre csak tárgyalási cél.

A COP31 másik hangsúlyos témája az energetikai átállás felgyorsítása. A globális törekvések között szerepel a villamosenergia-hálózatok fejlesztése és az épületek energiaigényének drasztikus csökkentése. Bár ezek nem jelentenek azonnali, új kötelezettségeket, az energiaellátás kiszámíthatósága és az új technológiák finanszírozása a magyar gazdaság versenyképessége szempontjából is meghatározó. A háttérben éles uniós viták is húzódnak, miután az EU tagállamai idén márciusban fogadták el azt a célkitűzést, amely 2040-re 90 százalékos kibocsátáscsökkentést ír elő. Ezt a megállapodást Magyarország több régiós országgal együtt ellenezte. A létrejött kompromisszum végül rugalmasságot biztosít, így a célok egy része karbonkreditekkel is teljesíthető, az épületeket és a közlekedést érintő új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS2) indulását pedig 2028-ra halasztották.

Címlapkép forrása: Getty Images
Címkék:
beruházás, energia, klíma, mezőgazdaság, ensz, európai-unió, finanszírozás, önkormányzat, klímaváltozás, alkalmazkodás,