agrarszektor.hu • 2025. szeptember 5. 17:32
A termőföldek árai mérsékelt emelkedést mutattak 2023-ban, miközben a piaci figyelem egyre inkább a jobb minőségű területek felé fordult. Az MBH Termőföldindex adatai szerint a hazai földárak nominálisan 0,6, reálértéken 3,9 százalékkal nőttek, miközben a kisebb parcellák forgalomképessége is javult.
Az MBH Termőföldindex értéke 335,7 pontra emelkedett 2024-ben az előző évi 333,6 pontról, míg a mezőgazdasági termelői árindexszel deflált mutató 154,5 pontra nőtt a korábbi 148,7-ről. Hosszabb távon vizsgálva a termőföld az egyik legjövedelmezőbb befektetési formának bizonyult Magyarországon, bár természetét tekintve jelentősen eltér a részvénybefektetésektől - számolt be a Világgazdaság.
A növekedést több tényező is fékezte tavaly, köztük az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának csökkenése, valamint az egy hektárra jutó nettó vállalkozói jövedelem és a szántóföldi növények súlyozott termésátlagainak visszaesése. A különböző művelési ágak közül a szántók ára emelkedett leginkább, átlagosan 1,6 százalékkal, így hektáronként 2,38 millió forintba kerültek. A regionális különbségek azonban jelentősek: míg a Dél-Dunántúlon 8,5, a Dél-Alföldön 0,4 százalékos árcsökkenés volt tapasztalható, addig a többi régióban 1,5-6,9 százalékos növekedést regisztráltak.
A drágulás a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon volt a legnagyobb mértékű, 6,9 és 5,6 százalék. A legmagasabb átlagárak továbbra is Közép-Magyarországon jellemzőek, ahol egy hektár szántóért átlagosan már 3 millió forintot kérnek. Az Észak-Alföld (2,6 millió Ft/ha) és a Közép-Dunántúl (2,47 millió Ft/ha) szintén a drágább régiók közé tartozik, míg Észak-Magyarországon az 1,57 millió forintos átlagár jelentősen elmarad az országos átlagtól.
Vármegyei bontásban Hajdú-Bihar vezeti a listát 3,24 millió forintos hektáronkénti átlagárral. Szintén magas árak jellemzik Pest, Tolna, Győr-Moson-Sopron, Békés és Fejér vármegyét (2,6-2,9 millió Ft/ha). A legalacsonyabb árak Nógrád vármegyében találhatók, ahol mindössze 1,39 millió forintot kell fizetni egy hektár szántóért. A többi művelési ág esetében minimális volt az árváltozás: a gyümölcsösök átlagára 0,3 százalékkal nőtt (2,24 millió Ft/ha), a gyepek, rétek, legelők ára 0,1 százalékkal emelkedett (1,32 millió Ft/ha), míg az erdők és fásított területek ára 0,2 százalékkal csökkent (1,29 millió Ft/ha).
Közép-Magyarországon kellett a legtöbbet fizetni az erdőkért, egy hektár ára az 1,5 millió forintot is meghaladta. A gyümölcsösök az Észak-Alföldön voltak a legdrágábbak, hektáronként átlagosan 2,49 millió forintba kerültek, míg a gyepek, rétek, legelők Közép-Magyarországon érték el a legmagasabb, 1,7 millió forintos hektáronkénti árat.
Az elmúlt két évben jelentős fordulat következett be a termőföldek árazásában: míg 2015-2022 között az alacsonyabb minőségű földek drágultak gyorsabban, addig 2022 óta egyértelműen a jobb minőségű területek értéke növekszik dinamikusabban. A 35 aranykorona feletti szántók ára 34 százalékkal emelkedett 2022 óta, míg a közepes minőségűeké (15-35 aranykorona) 18-22 százalékkal nőtt. A leggyengébb, 15 aranykorona alatti területek ára mindössze 7 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt. Ez fordulatot jelent, hiszen 2015–2022 között pont az alacsonyabb értékű szántók drágulása volt a leggyorsabb.
A birtokméret szerinti árazásban is változás figyelhető meg: míg korábban a 10 hektár feletti területek drágultak leginkább, tavaly már az 1-5 hektár közötti kisebb parcellák ára nőtt a legnagyobb mértékben, 1,9 százalékkal. Sánta József, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának hálózati igazgatója szerint ez arra utal, hogy a piaci figyelem ismét a jobb adottságú területek felé fordult, és megnőtt a kisebb földterületek forgalomképessége, ami akár hosszú távon is befolyásolhatja a földbefektetések irányát.