A Kárpát-medence klímája a világátlagnál kétszer gyorsabban változik, és ez már az élelmiszerárakon és a fogyasztók mindennapjain is érződik.
Mostantól a Szarvasi Arborétum is büszkén viselheti a kiemelkedő nemzeti érték címet.
Az értéknövelő újrahasznosítás a cégek nyereségét is növelhetné, de egyelőre kevesen foglalkoznak vele.
A terület eddig jobbára kiaknázatlan maradt, aminek egyik oka az összefogás hiánya.
A termőföldek árai mérsékelt emelkedést mutattak 2023-ban, miközben a piaci figyelem egyre inkább a jobb minőségű területek felé fordult.
Az idei nyárban különösen figyelemre méltó, hogy a Velencei tó vize 30 egymást követő napon maradt 24 °C felett, ami a megfigyelések történetében eddig csupán egyszer fordult elő.
178 milliméter eső esett Csökölyön, ez az érték a júliusi átlagos csapadékmennyiségnek nagyjából két és félszerese.
Karácsony Gergely főpolgármester a közösségi médiában tette közzé a fontos hírt.
Egyedülálló földtani örökségünk védelme új szintre lépett a most induló beruházással.
Az USDA jelenlegi becslése szerint a 2025-26-os amerikai kukorica készletek 28%-kal emelkednek majd a 2024-25-ös időszakhoz viszonyítva.
Hungarikummá nyilvánították a csárdát és a badacsonyi kéknyelűt a Hungarikum Bizottság hortobágyi ülésén.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
Heves zivatarok érték el a Mátra és a Bükk térségét, több helyen jégeső és intenzív esőzés is kialakult.
A vádlottak 87 tő, együttesen 4 millió 350 ezer forint eszmei értékű mocsári kockásliliomot és ezek élőhelyét károsították.
Budapesten, a János-hegyen 18,5 m/s (66,6 km/óra) volt a legerősebb széllökés a reggeli órákban, amely új fővárosi napi rekord.
Az idei évben 500-nál is több pályázat érkezett a hungarikum pályázat kiírására.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is megválasztja az év madarát.
Úgy tűnik, egyre fontosabb szempont a vásárlók számára a honi eredetet tanúsító védjegy.
Az elmúlt időszakban közel 50 százalékkal csökkent a magyarországi kis- és középvállalkozások értéke.
Magyarország 1921 óta megduplázta, 11-ről 22 százalékra növelte erdőterületeinek nagyságát.
A magyar piac árérzékeny, ezért idén is legfeljebb egy korlátozott mértékű, nagyjából 10 százalékos áremelkedést tartanak reálisnak a termelők.
Aggodalom lett urrá a hazai szántóföldeken a durva aszály és a kiszámíthatatlan időjárás miatt.
Fontos fejlesztések valósulhatnak meg, de a nagyobb hozzáadott értéket jelentő növények termelése lehetne az igazi kitörési pont.
A fagy- és aszálykár, valamint a sertéspiaci túlkínálat ellensúlyozása érdekében újabb eszközzel segítik a gazdálkodókat.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
A 2025-ös GOSZ-VSZT-NAK Kukorica Posztregisztrációs kísérletekben újra élen a KWS OLTENIO! A köztermesztés számára legfontosabb éréscsoportban (korai csoport - FAO 300-399) idén ezüstéremmel gyarapodott az éremtáblázat!
A 2025-ös nyár egy olyan vihart és jégesőt hozott hazánk északkeleti szegletében, ami sok gazda életében fordulatot jelentett.
