Veres Virág Cintia • 2026. november 13. 16:26
A termőföldárak emelkedése 2025-ben is folytatódott Magyarországon, ugyanakkor a földpiaci forgalom visszafogottabbá vált.
A termőföldárak emelkedése 2025-ben is folytatódott Magyarországon, ugyanakkor a földpiaci forgalom visszafogottabbá vált. A mező- és erdőgazdasági területek átlagára 4,5 százalékkal haladta meg az előző évit, miközben az értékesített földterület nagysága 8,6 százalékkal csökkent. Egy hektár szántóért országos átlagban már 2,5 millió forintot kellett fizetni, de egyes térségekben ennél jóval magasabb árakkal is találkozhattak a vásárlók. Eközben a birtokkoncentráció tovább erősödött: egyre kevesebb gazdaság használ egyre nagyobb mezőgazdasági területet.
Az Agrárium 2026 mezőgazdasági gazdaságszerkezeti felmérésének előzetes adatai szerint 2023 és 2026 között folytatódott a mezőgazdasági birtokok koncentrációja. A Magyarországon működő agrárgazdaságok száma három év alatt 17 százalékkal mérséklődött, miközben az egy gazdaságra jutó, használatban lévő mezőgazdasági terület átlagos nagysága 18 százalékkal emelkedett, és megközelítette a 33 hektárt. Az átlagos birtokméret valamennyi művelési ágban növekedett, a legjelentősebb változás a szőlőterületeknél, ahol 41 százalékos, valamint a gyümölcsösöknél, ahol 26 százalékos bővülést mértek. A gazdaságok átlagosan 34 hektár szántót, 17 hektár gyepet, 4,3 hektár gyümölcsöst és 3,1 hektár szőlőt használtak. Az adatok arra utalnak, hogy a mezőgazdaság szerkezete tovább változik: a kisebb gazdaságok számának csökkenésével párhuzamosan a fennmaradó üzemek nagyobb területeket vonnak művelés alá.
Kevesebb termőföld cserélt gazdát 2025-ben
A birtokméretek növekedése mellett a termőföldpiaci forgalom mérséklődött. 2025-ben összesen 67 ezer hektár mező- és erdőgazdasági hasznosítású terület cserélt gazdát, ami az ország teljes ilyen jellegű területének mindössze 1 százaléka. Az értékesített földterület nagysága 8,6 százalékkal maradt el a 2024-es szinttől, a forgalom összértéke pedig az áremelkedés ellenére 5,8 százalékkal csökkent. Az eladott területek legnagyobb részét továbbra is a szántók tették ki, amelyek az összes értékesített föld 68 százalékát képviselték. Az erdők részesedése 16, a gyepeké 12, míg a szőlők és gyümölcsösök együttes aránya 3,6 százalék volt. A művelési ágak közül a szántó és a gyümölcsös forgalma csökkent a leginkább: előbbi esetében 12, utóbbinál 20 százalékos visszaesést mértek. Ezzel szemben szőlőből 8,1, gyepből pedig 5,8 százalékkal nagyobb területet értékesítettek, mint egy évvel korábban.
Tovább nőttek a földárak
A termőföldek drágulása 2025-ben is folytatódott, bár az áremelkedés üteme elmaradt a korábbi évekétől. A mező- és erdőgazdasági területek átlagára összességében 4,5 százalékkal nőtt, a 2023-ban mért 7,9 és a 2024-es 4,6 százalékos emelkedést követően. A szántók átlagára 4 százalékkal, az erdőké 7, a gyümölcsösöké 6,3, a gyepeké 3,4, a szőlőké pedig 1,2 százalékkal emelkedett. Országos átlagban egy hektár szántó 2,5 millió forintba került, ezzel továbbra is a legfontosabb mezőgazdasági művelési ág egyik meghatározó piaci értékét képviselte. A legdrágább területek közé a szőlők és a gyümölcsösök tartoztak: hektáronként átlagosan 3,6, illetve 3,4 millió forintot kellett értük fizetni. Ezeknél az áraknál az ültetvények értéke is jelentős szerepet játszik. A gyep és az erdő esetében egyaránt 1,3 millió forint volt az átlagos hektárár.
A termőföldárak országos átlaga mögött komoly területi különbségek húzódnak meg. A szántók hektáronkénti átlagára Hajdú-Bihar, Tolna és Fejér megyében volt a legmagasabb, ahol 3 és 3,5 millió forint közötti összeget kellett fizetni egy hektárért. A legalacsonyabb árakat Nógrád, Zala és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében mérték, 1,4-1,8 millió forintos hektáronkénti átlaggal. A többi megyében az árak jellemzően 1,9 és 2,8 millió forint között alakultak. A megyei átlagok azonban nem feltétlenül mutatják meg a helyi piac teljes képét, hiszen a földminőség, a fekvés és az egyéb adottságok miatt egy-egy megyén belül is jelentős eltérések lehetnek. Hajdú-Biharban például a Debreceni járásban 5,2 millió, a Hajdúszoboszlói járásban 4,8 millió, a Hajdúböszörményi járásban pedig 4,7 millió forint volt a szántók hektáronkénti átlagára. Veszprém megyében a Balatonfüredi járásban szintén elérte az 5 millió forintot a hektáronkénti átlagár.
A földrajzi különbségeket a mezőgazdasági mikrokörzetek adatai is jól szemléltetik. Az ország 82 mikrokörzete közül 2025-ben a Hajdú-Bihar megyei Hajdúságban volt a legmagasabb a szántók átlagára, hektáronként 4,4 millió forinttal. Ugyanebben a megyében a kedvezőtlenebb adottságú Tiszamellék, Nyírség-Erdőspuszták és Bihar-Sárrét területein mindössze 2,4-2,6 millió forint körül alakult az átlagár. Somogy, Veszprém és Békés megyében szintén jelentős különbségek mutatkoztak a legdrágább és a legolcsóbb mezőgazdasági tájkörzetek között. Az árakat tehát nem kizárólag a megyei elhelyezkedés határozza meg, hanem a termőhelyi adottságok és a föld tényleges termőképessége is.
Nem mindenhol emelkedtek a szántóárak
Bár országos szinten drágultak a szántóterületek, a változás nem volt egységes. Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egyaránt 13 százalékkal, Fejérben pedig 12 százalékkal emelkedett az átlagár 2025-ben. Ezzel szemben Pest megyében 3,8, Győr-Moson-Sopronban 3,5, Komárom-Esztergomban pedig 2,3 százalékos csökkenést mértek. A dél-alföldi megyékben összességében 1,7 százalékkal mérséklődtek a szántóárak. A földminőség szintén meghatározó tényezőnek bizonyult: a 14,1–17,0, illetve a 23,1–28,0 aranykorona közötti átlagos földminőségű mikrokörzetekben 6,9, illetve 7 százalékkal emelkedtek az árak. A legjobb, 28 aranykorona feletti átlagos földminőségű területeken viszont 2,2 százalékos csökkenést regisztráltak. Ez is mutatja, hogy a termőföld értékének alakulását összetett piaci és természeti tényezők befolyásolják.
A gyepek hektáronkénti átlagára 2025-ben 3,4 százalékkal nőtt, így országosan elérte az 1,3 millió forintot. A legmagasabb átlagárat Pest megyében mérték, ahol egy hektár gyepterületért átlagosan 2 millió forintot kellett fizetni. A legalacsonyabb ár Jász-Nagykun-Szolnok megyében alakult ki, hektáronként 975 ezer forinttal. A drágulás mértéke ugyanakkor több megyében is jelentős volt: Hevesben 34, Borsod-Abaúj-Zemplénben 33, Baranyában pedig 32 százalékos emelkedést mértek az előző évhez képest.
A földbérleti díjak is tovább növekedtek
Nemcsak a földvásárlás, hanem a területek bérlése is egyre nagyobb költséget jelent a gazdálkodóknak. A szántóterületek 52 százalékát bérlők használják, de a gyepterületeknél is jelentős, 39 százalékos a bérelt földek aránya. A gyümölcsösök esetében 24, a szőlőknél pedig 22 százalékot tett ki ez az arány. A bérelt mező- és erdőgazdasági területek részesedése Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt a legmagasabb, 51 százalékkal, míg Tolnában és Békésben egyaránt 47 százalékot ért el. A szántók éves bérleti díja 2025-ben országos átlagban 4,9 százalékkal emelkedett, így egy hektár használatáért átlagosan 91 100 forintot kellett fizetni. A többi művelési ágban még nagyobb növekedés is előfordult: az erdők bérleti díja 13,5, a gyümölcsösöké 11,9, a gyepeké 8,3, a szőlőké pedig 3,2 százalékkal nőtt.
A szántók bérleti díja megyénként is jelentős eltéréseket mutatott. Hajdú-Biharban volt a legmagasabb az éves átlagos díj, hektáronként 119 200 forinttal, ezt Tolna követte 111 700, majd Békés 105 900 forinttal. A legalacsonyabb bérleti díjakat Nógrád, Pest és Veszprém megyében regisztrálták, ahol 62 100, 66 400, illetve 67 300 forint volt az éves hektáronkénti átlag. A bérleti díjak emelkedése ugyanakkor a legtöbb megyében mérsékelt maradt: több mint a felükben 5 százalék alatt alakult a növekedés. A legnagyobb drágulást Jász-Nagykun-Szolnokban, Nógrádban és Győr-Moson-Sopronban mérték, 9,8, 9,4, illetve 8,1 százalékkal. A szántók éves bérleti díja országos átlagban a vételár 3,7 százalékának felelt meg, ami lényegében megegyezett az előző évi aránnyal. Megyei szinten ez az érték 2,8 és 4,5 százalék között mozgott, a legmagasabb Csongrád-Csanádban volt.
A mezőgazdasági árak is emelkedtek
A termőföldárak és a bérleti díjak növekedése mellett a mezőgazdaság más területein is emelkedett az árszínvonal 2025-ben. A mezőgazdasági termelői árak összességében 7,8 százalékkal haladták meg az előző évit. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára 11 százalékkal, az élő állatoké és állati termékeké 4,8 százalékkal nőtt. A termelési költségek szintén emelkedtek, a folyó termelőfelhasználás árindexe 4,3 százalék volt. Mindez olyan gazdasági környezetet eredményezett, amelyben a földhöz jutás, a területek bérlése és a mezőgazdasági termelés egyaránt magasabb kiadásokkal járt. Az ágazat kibocsátásának volumene 0,4 százalékkal csökkent, az árszínvonal emelkedése azonban 12 százalékkal növelte a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékét.