agrarszektor.hu • 2025. szeptember 22. 13:36
2025. szeptember 18-19-én rendezték meg Budapesten a Brain Bar rendezvénysorozatot, ahol felszólalt Ben Lamm, a Colossal Biosciencs társalapítója és vezérigazgatója. A vállalat géntechnológia segítségével tervez újraéleszteni rég kihalt állatokat, mint például a mamutot, a mauritiusi dodót, a hawaii moát és az ausztráliai erszényes farkast. A szakember elmondta, milyen biológiai, technológiai és etikai kihívások merültek fel ezeknek az ikonikus állatoknak a visszahozatala során, de szót ejtett arról is, milyen hatásai lehetnek a rég kihalt fajok visszavezetésének a jelenlegi ökoszisztémába, illetve, hogy miért fontos emellett a meglevő fajok megőrzésére is nagyobb hangsúlyt fektetni.
Az amerikai biotechnológiai cég, a Colossal Biosciences, néhány éve azzal robbant be a köztudatba, hogy bejelentették, géntechnológiával újraélesztenek ikonikus kihalt állatokat, név szerint az eurázsiai gyapjas mamutot és a mauritius-szigeti óriásmadarat, a dodót. Ennek az ambíciózus vállalásnak a részeképpen 2025 tavaszán a cég közölte, hogy úgy ültettek be egérembriókba különböző géneket, hogy az állatok hosszú, gyapjúszerű szőrt kaptak tőle, amelyeket a cég kolosszális gyapjas egérnek nevezett el. Nem ez volt azonban a Colossal Biosciences egyetlen nagy dobása: áprilisban azzal kerültek be a hírekbe, hogy sikeresen feltámasztották a 12,5 ezer éve kihalt óriásfarkast. A vállalat három kölyköt hozott létre ősi DNS, klónozás és génszerkesztési technológia segítségével, amit a világ első sikeres fajvisszaállításának neveztek, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.
Ben Lamm, a Colossal Bioscience társalapítója és vezérigazgatója szeptember 18-án a budapesti Brain Bar rendezvényen beszélt arról, hogy a rég kihalt fajok visszahozatalával makroszinten több dolgot is nyerhet az emberiség: az egyik ilyen a következő generációk érdeklődésének felkeltése a tudomány iránt, a másik a fajok kipusztulásának megállítása, ugyanis
mindig sokkal olcsóbb lesz megmenteni egy létező fajt, mint visszahozni egy kihalt fajt.
A cégvezető szerint a harmadik dolog, amiről a legtöbben nem is tudnak, hogy a kutatások során kifejlesztett technológiák alkalmazhatók lesznek a meglevő, veszélyeztetett fajok megmentésére. Ben Lamm elmondta, hogy a cégnek több kihalás-megelőzési projektje is van, ám ezekről alig esik szó a hírekben. Pedig az egyik partnerükkel, a Baylor College of Medicine-nel közösen kifejlesztettek egy vakcinát, amelyet az elefántokra legnagyobb veszélyt jelentő betegség, az EEHV ellen nyújthat védelmet. A szakember szerint ez az intézkedés több állatot fog megmenteni, mint az elmúlt száz év összes elefántvédelmi intézkedése. Mint mondta, "jobb, ha van egy eszközkészletünk a kihalás ellen, és nem kell használni, mint ha szükség lenne rá, és nem lenne".
A mamutok visszahozásának előnyei felülírják az esetleges hátrányokat
Ben Lamm beszélt arról is, hogy a pleisztocén korban, amikor a mamutok és más óriás gyapjas állatok éltek, a jégkorszakok között voltak olyan időszakok, amikor ugyanolyan meleg volt, mint napjainkban, ha nem még melegebb. Éppen ezért a mamutok visszahozása a jelenlegi klímába nem okoz problémát. Tehát miközben az emberiség befolyásolja az éghajlatot és éghajlatváltozást idéz elő, azok a környezetek, amelyekbe vissza lehet hozni az állatokat, különösen a mamutokat, a pleisztocén korszakban is léteztek, és sok helyen hasonló hőmérsékletűek voltak.
Az ökoszisztéma számára komoly előnyökkel jár a nagy testű állatok, különösen a nagy növényevők vagy ragadozók visszatelepítése olyan környezetbe, mint amilyet a farkasok esetében láttunk, vagy az Északi-sarkvidék tundrájánál. Vagyis az ökoszisztémák revitalizálásának képessége messze felülmúlja a valóságban felmerülő esetleges negatívumokat
- közölte Ben Lamm.
Fel kell készülni az esetleges nem várt következményekre is
A Colossal Bioscience vezérigazgatója elmondta, hogy mielőtt elindították volna a vállalkozásukat, bevontak a munkába egy bioetikai szakértőt, Robin Alta Charo-t. Ennek oka az volt, hogy fel akartak készülni a technológiák vagy a sikerek esetleges nem várt következményeit illetően is. Ehhez viszont egy teljes etikai keretrendszert kellett kidolgozniuk. Ben Lamm szerint az egyik legjobb döntésük az volt, hogy a kezdetektől fogva felkeresték a legnagyobb szkeptikusokat és kritikusokat, hogy meghallgassák a véleményüket. Így ugyanis
minden visszahozott fajra és a technológia alkalmazására vonatkozóan rendelkezünk etikai keretrendszerrel. Vannak olyan technológiák, amelyeket a Colossal fejlesztett ki, és amelyeket minden nap használunk, és amelyek közül néhány az emberi egészségügyben is alkalmazható, de még nem beszéltünk róluk és nem mutattuk be a világnak, mert úgy gondoljuk, hogy ezek közül néhánynak negatív etikai következményei lehetnek.
Egy kihalt állat újrateremtése nem jelenti az egész faj megmentését
Ben Lamm elmondta, hogy a kihalás visszafordítása nem helyettesíti a természetvédelmet, csak kiegészíti azt. Mint fogalmazott, sokan összekeverik a nézőpontokat, mert mindig a fajok megőrzésével kapcsolatban van szó a kihalás visszafordításáról. A szakember megismételte, hogy mindig sokkal olcsóbb és hatékonyabb megmenteni egy még élő fajt, mint feltámasztani egy kihaltat, ugyanakkor a kihalás visszafordításával olyan technológiákat fejleszthetnek ki, amelyek alkalmazhatók lesznek a természetvédelemben. Példaként említette a farkasprojekt kapcsán az endoteliális őssejt-krioprezervációs munkát, amelyet ők végeztek először, és amely hatalmas segítség lehet a jövőben a biobankok számára. A cégvezető szerint már az is nagy eredmény, hogy sikerült megtalálni a megfelelő tenyésztési feltételeket és módszereket a részben differenciált sejttípusok fagyasztásához egy olyan sejttípusban, amely könnyen beszerezhető, és állatjóléti szempontból nem invazív a fajra nézve. Ben Lamm nem hiszi, hogy az általuk újrateremtett rémfarkasok megváltoztatnák az ökoszisztémát, viszont
a megalkotásuk során felhasznált technológiák egy része azonnal alkalmazható lenne az összes veszélyeztetett farkasra, mert már elvégeztük az összes protokollmunkát.
És hol fognak élni ezek a visszahozott állatok?
Ben Lamm elmondta, hogy a projekt során együttműködnek az adott országok őslakosaival, magánterületek tulajdonosaival, kormánytisztviselőkkel, természetvédőkkel, kutatókkal és ökológusokkal. Így meg olyan helyeket választani a feltámasztott állatok számára, ahol azok szabadon ereszthetőek lesznek. A szakember szerint a céljuk az, hogy mire meglesznek az állatok, rendelkezésre álljon a megfelelő helyszín is.
Ben Lamm elmondta, hogy nem akarnak invazív fajokat létrehozni. Nem azért próbálnak moákat vagy dodókat tenyészteni, hogy aztán visszatelepítsék őket az amerikai Yellowstone Nemzeti Parkba. A projektek során a visszahozott állatokat azok eredeti és természetes élőhelyeire próbálják visszatelepíteni. A cégvezető elismerte, hogy nem tartják magukat vadonba való visszatelepítéssel foglalkozó vállalatnak, még akkor sem, ha ez is része a küldetésüknek. Éppen ezért kérnek segítséget minden a ténylegesen is ezzel foglalkozó szakemberektől.
Ben Lamm beszélt arról is, hogy a kihalt fajok visszahozatala szükségszerűen változtatni fog azon, ahogy az emberiség az élővilághoz viszonyul. Mint mondta, nagy izgalom övezi Ausztráliában az erszényes farkas feltámasztását célzó projektjüket, ahogy a mamut, a dodó és a moa kapcsán is hasonlót tapasztalnak. De, mint mondta, ez a múlt bűneinek jóvátételéről és a sérelmek orvoslásáról is szól, és ezeket a projekteket sokan a remény és az izgalom szimbólumainak tekintik. És az adatok azt mutatják, hogy ezek a projektek nagyobb figyelmet irányítanak a biológiai sokféleség csökkenésére.