agrarszektor.hu • 2026. június 29. 17:32
A krónikus munkaerőhiány miatt tizenöt év múlva már robotok végezhetik a zöldség- és gyümölcsszüretet. A hazai ágazatot a szélsőséges időjárás és a folyamatosan dráguló termelés is sújtja, így a túlélést a távlati automatizáció mellett egyelőre a külföldi vendégmunkások alkalmazása, valamint a drasztikus áfacsökkentés jelentheti.
A hazai mezőgazdaság folyamatosan az élőmunka kiváltására törekszik. Azok a kultúrák, amelyek túlzottan élőmunka-igényesek voltak, és a klímaváltozás hatásait sem bírták, mára szinte teljesen eltűntek a magyarországi üzemi termesztésből, mint például a málna. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke rávilágított, hogy a termelők jelenleg az intenzívebb művelési rendszerekben látják a rövid távú kiutat. Egy alacsonyabb, két-három méter magas fáról ugyanis sokkal hatékonyabban és gyorsabban lehet szüretelni, mint a hagyományos, terebélyes gyümölcsfákról, így a betakarításhoz is kevesebb emberre van szükség - közölte az Infostart.
A teljes gépesítés azonban még várat magára. Bár az önvezető traktorok a talajművelésben és a gyomirtásban már kezelő nélkül, precízen dolgoznak, ezek a munkafolyamatok a teljes ágazati munkaerőigény mindössze 5-10 százalékát teszik ki. A teendők 60-80 százalékát adó szüretet és a precizitást igénylő zöldmunkákat, például a metszést egyelőre nem tudja kiváltani a technológia. Magyarországon a betakarításban még kísérleti jelleggel sem alkalmaznak robotokat, mivel a jelenlegi fejlesztések lassúak, rendkívül drágák és folyamatos finomhangolást igényelnek. A szakember azonban úgy véli, tíz-tizenöt éven belül a technológia eljut arra a szintre, hogy a gazdaságoknak jobban megéri majd megvásárolni a drága berendezéseket, mintsem a humán munkaerőt megfizetni.
Amíg azonban a robotizáció nem válik mindennapossá, az ágazat elkerülhetetlenül rákényszerül a harmadik országbeli munkaerő alkalmazására. A hazai lakosság fogyása miatt egyre kevesebben hajlandóak elvégezni a betakarítással járó nehéz fizikai munkát, a kiélezett piaci verseny következtében pedig a termelők nem képesek a jelenleginél magasabb béreket kínálni. A krónikus munkaerőhiány mellett a szélsőséges időjárás, azaz az egyre pusztítóbb fagy- és aszálykárok is súlyos terhet rónak a gazdákra. A két legnagyobb területen termesztett hazai gyümölcs, az alma és a meggy esetében a jelenlegi helyzet rosszabb a tavalyinál. A nehézségek a bolti árakban is egyértelműen megmutatkoznak, hiszen az elmúlt tizenöt évben a zöldségek és gyümölcsök ára a három-négyszeresére nőtt, miközben a fogyasztás érdemben nem változott. Mindez oda vezetett, hogy a friss hazai termények vásárlása egyre több magyar család számára válik luxussá. Apáti Ferenc szerint ahhoz, hogy a hazai ágazat fehéredjen, és fel tudja venni a versenyt az olcsóbb importtal, a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra kellene csökkenteni.