Nagy Z. Róbert • 2025. augusztus 24. 06:01
A szakaszos termesztés a kulcsa annak, hogy ne egyszerre, hirtelen ömöljön ránk a termés, hanem hosszabb időn keresztül, folyamatosan tudjunk friss zöldséget vagy gyümölcsöt betakarítani. Legyen szó akár egy apró veteményesről, akár egy nagyméretű kertészeti üzemről, ez a módszer segít maximalizálni a termőterület kihasználtságát és minimalizálni a pazarlást, miközben folyamatos bevételt vagy ellátást biztosít.
A szakaszos termesztés alapja, hogy ugyanazt a növényfajt, vagy fajtát nem egyidőben, hanem több lépcsőben vetjük vagy ültetjük el. Ha minden magot egyszerre vetnénk el, akkor az összes növény egyszerre érne be, ami óriási mennyiségű termést jelentene rövid idő alatt. Ez a kiskertekben akár bosszantó pazarláshoz, a kereskedelmi termesztésben pedig logisztikai és értékesítési kihívásokhoz vezetne. A szakaszos termesztés fő célja tehát, hogy a termesztésnek a betakarítási idejét elnyújtsuk, így hosszabb időn keresztül lesz biztosított a friss termény. A termőterület optimális kihasználása is megvalósul e módszer során. Ahogy egy parcellán véget ér a betakarítás, máris indulhat a következőn - de nem egyszerre.
Kiegyensúlyozott lesz a termelési mennyiség és elkerülhető a dömping ciklus, azaz a hirtelen bőséges termés, amit hiány követ. A munka eloszlik az időben, nem kell mindent egyszerre leszedni, ez a munkaerő szervezés szempontjóból pozitívum. Az érékesítés is rugalmasabbá válik folyamatosabban és hosszabb ideig lesz friss áru.
Ez jellemző a görögdinnye üzemi termesztésére is, de néha porszem kerül a gépezetbe és egy csapadékos időszakot követő forróság bekavarhat a tervekbe, mert ilyenkor összeérhet a termés és nem valósul meg betakarításkor a szakaszolás előnye. De az esetek többségében a módszer szerencsére működik.
Több stratégia, ugyanaz a cél
A szakaszos termesztés megvalósítására több módszer is létezik, melyek akár kombináltan is alkalmazhatók. Az időzített, vagy lépcsőzetes vetés a leggyakoribb módszer. Ugyanazt a növényfaj, és fajtát (például salátát, retket, spenótot) 1-3 hetes időközönként vetjük el. Amikor az első vetés éppen szedhető, a második már épp kikel, a harmadik pedig már növekszik, és van olyan ami szedhető stádiumban van ugyanekkor. Különböző tenyészidejű és érésidejű fajtákkal fajtasorokkal is variálhatunk. Egyes növényeknél (pl. kukorica, paradicsom) választhatunk különböző érésidejű fajtákat. Elvetünk egy korai, egy közepes és egy kései fajtát, így nyújtva meg a betakarítási szezont. A gyorsan növő, rövid tenyészidejű fajtákat többször is vethetjük egymás után, akár kora ősszel, másodnövényként. Különösen jól működik olyan gyorsan növő zöldségeknél, mint a retek, a saláta, a spenót vagy a cékla. Ezeket akár a fagyokig többször is el lehet vetni és betakarítani - szakaszolással.
Termesztési módok kombinálása
Állandó helyre vetés és palántázás? Egyes növényeket érdemes közvetlenül a földbe vetni, állandó helyükre ott, ahol az egész termesztés lezajlik majd (pl. répa, petrezselyem), míg másokat (pl. paradicsom, paprika, káposztafélék) előnevelés után palántaként lehet kiültetni. A palántázással sok idő nyerhető, és a beltéri indítás lehetővé teszi a korábbi, illetve a későbbi szezonális vetéseket. A kertészeti üzemekben is gyakori, hogy üvegházban vagy fóliasátorban előnevelik a palántákat, majd a szabadföldre vagy más termesztőfelületre ültetik ki őket, ahogy egy parcelláról lekerült az elővetemény termése. Az üvegházak és fóliasátrak lehetővé teszik a szezon meghosszabbítását a hideg időszakban, vagy a nagyon korai és nagyon késői termelést.
A vertikális farmok, hidroponika, aeroponika mind modern technológiák, melyek egész évben, teljesen kontrollált körülmények között biztosíthatnak folyamatos termelést, függetlenül a külső időjárási viszonyoktól. Kiskertekben is érdemes alkalmazni a köztes vetés (intercropping) módszerét. Ennél két vagy több növényt vetünk, vagy ültetünk egymás mellé, amelyek különböző időben érik el a betakarítási méretet, vagy kiegészítik egymást. Például a magasra növő kukorica mellé tököt vagy babot tesznek. Társnövények alkalmazásakor pedig olyan növények ültetése történik egymás közelébe, amelyek segítik egymás növekedését, vagy távol tartják a kártevőket, így biztosítva a folyamatos termelékenységet.
Szakaszolt vetés a gyakorlatban
Saláta esetén vethetünk 2-3 hetente, vagy vásárolhatunk különböző korú palántákat, és azokat ültethetjük ki szakaszosan így nem egyszerre kell betakarítani majd. A hónapos retek rendkívül gyorsan fejlődő faj, így ideális a hetenkénti vetés, időbeli eltolással tavasszal és ősszel. Zöldbabból tavasztól kezdve körülbelül kéthetente érdemes elvetni egy új sort, így folyamatosan lesz friss zöldbab. Káposztafélék esetén a palántázás a legcélravezetőbb. Előnevelhetjük ezeket különböző időpontokban, és ahogy egy parcelláról lekerül az előző, azonnal ültethetjük a következő adagot.
A szakaszos termesztés nem egy bonyolult, de egy jól átgondolt tervezés eredménye. Kisebb méretben rugalmasságot ad, nagyobb méretben pedig gazdasági stabilitást és hatékonyságot biztosít a mezőgazdasági termelésben.