Agrárszektor • 2026. április 26. 15:00
A biológiai sokféleség csökkenése ma már nem csupán környezeti, hanem súlyos gazdasági kérdés is. Egy friss nemzetközi jelentés szerint a globális üzleti tevékenység több mint fele közvetlenül függ a természet által nyújtott szolgáltatásoktól, miközben maga is jelentős mértékben hozzájárul azok romlásához. A jelenlegi gazdasági modell gyakran rövid távon jutalmazza a természet kizsákmányolását, ami hosszú távon rendszerszintű kockázatokat teremt. A biodiverzitás hanyatlása ugyanis már most fenyegeti a gazdasági stabilitást és az ellátási láncokat világszerte. Szakértők szerint ezért sürgető szükség van egy olyan ösztönzőrendszer kialakítására, amelyben a természet megőrzése kifizetődőbbé válik a rombolásnál.
A globális gazdaság növekedése hatalmas biológiai sokféleség-veszteséggel járt, ami ma már kritikus és átfogó rendszerkockázatot jelent a gazdaság, a pénzügyi stabilitás és az emberi jólét számára – ez a legfontosabb megállapítása a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudományos szakpolitikai platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) által közzétett, mérföldkőnek számító jelentésnek.
Kifizetődőbb a biodiverzitás pusztítása, mint a védelme
Az elemzés egyik legfontosabb tézise, hogy a globális üzleti tevékenység több mint fele közepesen vagy erősen függ a természet által nyújtott szolgáltatásoktól (pl. beporzás, tiszta víz, talajtermékenység). A szakértők rámutatnak a „torz valóságra”:
jelenleg sok vállalat számára rövid távon kifizetődőbb a biodiverzitás pusztítása, mint annak védelme.
Ez azonban olyan kumulatív kockázatokat szül, amelyek ökológiai fordulópontokhoz (tipping points) vezethetnek, ellehetetlenítve magát a termelést is.
Nem szabad elfelejteni, hogy még azok a vállalatok is, amelyek távolinak tűnhetnek a természettől, vagy nem tartják magukat a természettől függőnek, közvetve vagy közvetlenül támaszkodnak anyagi inputokra, a környezeti feltételek szabályozására – például az árvízcsökkentésre és a vízellátásra –, valamint nem anyagi hozzájárulásokra, mint például a turizmus, a rekreáció, az oktatás, valamint a spirituális, esztétikai és kulturális értékek.
A vállalkozások azonban gyakran alig vagy egyáltalán nem viselik a negatív hatásaik pénzügyi költségeit, és a legtöbb cégnek nem tűnik jó üzletnek a biológiai sokféleségre gyakorolt pozitív hatással járó tevékenység.
Általában elmondható, hogy a biológiai sokféleség és a természetnek az emberek számára nyújtott hozzájárulása átfogóan a gazdaság alapját képezi, így a vállalkozások közvetlenül vagy közvetve függnek a biológiai sokféleségtől. 1820 és 2022 között a globális gazdaság 1,18 ezer milliárd dollárról 130,11 ezer milliárd dollárra nőtt (2011-es állandó dollárárfolyamon mérve). A vállalkozások központi szerepet játszottak ebben a növekedésben. A természet figyelmen kívül hagyása és értékeinek a gazdasági és pénzügyi rendszerekbe való beépítésének elmulasztása azonban a természet romlásához és a biológiai sokféleség példátlan mértékű csökkenéséhez vezetett, valamint a természet társadalmi fejlődéshez való hozzájárulásának változásához, beleértve az ökoszisztéma-szolgáltatásokat is.
A biológiai sokféleség csökkenése az üzleti élet számára az egyik legsúlyosabb fenyegetés
– mondta Stephen Polasky amerikai professzor, az IPBES-jelentés készítőinek egyik vezetője. „A torz valóság azonban az, hogy az üzleti élet számára gyakran jövedelmezőbbnek tűnik a biológiai sokféleség rombolása, mint annak védelme. A szokásos üzletmenet rövid távon jövedelmezőnek tűnhetett, de a több vállalkozásra gyakorolt hatások kumulatív hatással bírhatnak, és globális hatásokhoz vezethetnek, amelyek átléphetik az ökológiai fordulópontokat. A jelentés rámutat arra, hogy a szokásos üzletmenet nem elkerülhetetlen – a megfelelő politikák, valamint a pénzügyi és kulturális változások révén az, ami jó a természetnek, az a jövedelmezőség szempontjából is a legjobb. Ennek elérése érdekében a jelentés eszközöket kínál a hatékonyabb mérési és elemzési módszerek kiválasztásához.”
Egy átfogó Nature-elemzés szerint az emberi tevékenység globális hatása a biodiverzitásra korunk egyik legmeghatározóbb környezeti és társadalmi kihívása, amely alapjaiban írja át a földi élet feltételeit. A rendelkezésre álló adatok és tudományos elemzések egyértelműen mutatják, hogy a biológiai sokféleség csökkenése nem egy elszigetelt jelenség, hanem a modern civilizáció terjeszkedésének, az erőforrások túlhasználatának és a globális gazdasági rendszerek működésének közvetlen következménye. A folyamat nem csupán egyes fajok eltűnését jelenti, hanem az ökoszisztémák stabilitásának és az emberiség számára nyújtott alapvető szolgáltatásoknak a meggyengülését is.
Az elemzés rámutat arra, hogy az emberi beavatkozás mértékét jól szemlélteti a szárazföldi és vízi területek drasztikus átalakítása. A földfelszín jelentős részét mára közvetlen emberi kontroll alá vonták: az erdők helyét mezőgazdasági monokultúrák, legelők és urbanizált területek vették át. Ez a fragmentáció, vagyis az élőhelyek feldarabolódása, ellehetetleníti a fajok közötti genetikai cserét és a természetes vándorlási útvonalakat. A mezőgazdaság térnyerése különösen kritikus pont, hiszen a globális élelmiszertermelés igényei miatt hatalmas területeken tűnik el a természetes vegetáció, ami a vadon élő állatok és növények életterének drasztikus beszűküléséhez vezet.
Az emberi hatás összetettségét jelzi, hogy ezek a tényezők nem egymástól függetlenül, hanem egymást erősítve hatnak. Egy már meggyengült, fragmentált élőhelyen élő populáció sokkal sérülékenyebb a klímaváltozással vagy egy új betegséggel szemben.A biodiverzitás védelme ezért nem csupán etikai kötelesség, hanem az emberi túlélés záloga is, hiszen a tiszta víz, a termékeny talaj és a belélegezhető levegő mind a működő ökoszisztémák eredménye.
A jelenlegi trendek megfordítása átfogó rendszerszintű változtatásokat, a fenntartható gazdálkodás előtérbe helyezését és a természetvédelem globális integrálását teszi szükségessé.
A kutatók bizonyították, hogy az emberi tevékenység hatása jelentősen megváltoztatta az élő közösségek összetételét és csökkentette a helyi sokféleséget. Átlagosan az emberi befolyás alatt lévő élőhelyeken a fajok száma majdnem 20%-kal alacsonyabb volt, mint az érintetlen helyszíneken. Különösen súlyos veszteségeket regisztráltak a hüllők, kétéltűek és emlősök körében. Az elemzés a hanyatlás őt fő okát fedte fel: az élőhely megváltozása, az erőforrások közvetlen kizsákmányolása (például vadászat vagy halászat), klímaváltozás, invazív fajok és szennyezés.
Ömlik a pénz környezetkárosító tevékenységekre
A jelenlegi körülmények a szokásos üzletmenet folytatását eredményezik, és nem támogatják a biológiai sokféleség csökkenésének megállításához és visszafordításához szükséges átalakulást. Például a biológiai sokféleség csökkenését előidéző nagy összegű támogatások olyan üzleti tevékenységekhez kerülnek, amelyeket a vállalkozások és a szakmai szövetségek lobbizása támogat.
2023-ban a természetre közvetlen negatív hatással bíró globális állami és magánfinanszírozási áramlások becsült értéke 7,3 ezer milliárd dollár volt,
beleértve a környezetre káros állami támogatásokat és a nagy hatással bíró ágazatokba történő magánbefektetéseket. Ebből a magánfinanszírozás körülbelül kétharmadnyi (4,9 ezer milliárd dollárt) részt tesz ki. A környezetkárosító támogatásokra fordított közkiadások körülbelül 2,4 ezer milliárd dollárt érnek el.
Ezzel szemben 2023-ban csak körülbelül 220 milliárd dollárnyi köz- és magánfinanszírozás irányult olyan tevékenységekbe, amelyek hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez és fenntartható használatához.
A vállalkozások gyakran szembesülnek nem megfelelő vagy káros ösztönzőkkel, a természet hanyatlásának megfordítását gátló akadályokkal, elégtelen támogatást, végrehajtást és megfelelést biztosító intézményi környezettel, valamint jelentős adat- és ismerethiányokkal. Mindezek együttesen olyan üzleti modellekkel párosulnak, amelyek egyre növekvő anyagfogyasztást és a negyedéves eredmények jelentésének hangsúlyozását eredményezik, hozzájárulva ezzel a természet világszerte történő romlásához.
Új ösztönzőrendszert kellene átalakítani
Elemzők szerint az IPBES február 2. és 9. között Manchesterben megrendezett 12. ülésszaka a globális természetvédelem és a gazdasági szektor kapcsolatának történelmi fordulópontjaként vonul be a szakpolitikai évkönyvekbe. Az ülésszak legfontosabb kézzelfogható eredménye az „Üzleti világ és a biodiverzitás” címet viselő globális értékelő jelentés elfogadása volt. Ez a dokumentum tudományos alapossággal rögzíti, hogy a világon egyetlen gazdasági ágazat sem létezhet a természet szolgáltatásai nélkül, és minden vállalati tevékenység – legyen az kitermelés, gyártás vagy szolgáltatás – közvetlen vagy közvetett hatást gyakorol az ökoszisztémákra.
A jelentés kritikus megállapítása, hogy a jelenlegi globális gazdasági keretrendszer és a piaci szabályozók sokszor kifejezetten gátolják a fenntartható működést, ezért
sürgető szükség van egy olyan ösztönzőrendszer kialakítására, amelyben a természet megőrzése kifizetődőbbé válik a rombolásnál.
A dokumentum rögzíti a vállalatok mérési és jelentéstételi kötelezettségének szükségességét, ami alapjaiban írhatja át a jövőbeli üzleti modelleket.
Az IPBES egy másik, mérföldkőnek számító elemzése pedig arra figyelmeztet, hogy
a biológiai sokféleség csökkenése elleni fellépés elmaradása, azaz a „tétlenség ára” évente legalább 10-25 ezer milliárd dollár közötti összegbe kerülhet a világgazdaságnak.
Összehasonlításképpen, az USA GDP-je 2025-ben 30,6 ezer milliárd dollár volt.
E válság kezelése globális rendszereink „transzformatív változtatását” igényli, kezdve a természetes ökoszisztémák értékelésének és kezelésének strukturális és szisztematikus reformjaival. Az elemzés azonosítja a válság három fő mozgatórugóját: az emberek természettől való elszakadását, a hatalom és a vagyon igazságtalan koncentrációját, valamint a rövid távú egyéni és anyagi haszonszerzés előtérbe helyezését. A „transzformatív változás” lényege éppen ezen alapvető értékrendek és kormányzati struktúrák átalakítása.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy a jelenlegi intézményrendszerek gyakran gátolják a haladást a korrupció, a dezinformáció és a hatalmi érdekcsoportok dominanciája miatt. A fenntartható jövő eléréséhez olyan strukturális reformokra van szükség, amelyek elismerik a természet valódi értékét, támogatják az őslakos népek tudását, és a regeneratív gazdasági modelleket részesítik előnyben a puszta növekedés helyett. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a változtatás nélkül több visszafordíthatatlan biofizikai pontot is átléphetünk, mint például az Amazonas esőerdőinek pusztulása vagy a sarki jégtakarók felolvadása.
Az elemzés arra is rámutat, hogy akár jó üzlet is lehetne a „transzformatív változás”, hiszen a gyors és rendszerszintű cselekvés jelentős gazdasági előnyökkel járna, ugyanis a becslések szerint 2030-ig mintegy 10 ezer milliárd dollár értékű új üzleti lehetőséget teremthet és 395 millió munkahelyet támogathat világszerte.
A cikk szerzői: Nemes Csaba, meteorológus, környezetpolitikai szakértő és Pomázi István, geográfus, egyetemi magántanár