Agrárszektor • 2026. augusztus 1. 14:04
Az idei extrém aszály a magyar kukoricatermesztés egyik legsúlyosabb évét hozhatja: miközben az ország egyes részein még biztató állományok láthatók, számos térségben már visszafordíthatatlan károkat szenvedtek az öntözetlen táblák. A kukorica állapotáról Körösi Katalint, a MATE Növényvédelmi Intézet docensét kérdeztük.
Milyen állapotban van a kukorica az idei extrém aszály hatására?
Az idei kukoricaállományokról nagyon nehéz általánosságban beszélni, mert az országon belül is rendkívül nagy különbségek alakultak ki a csapadékeloszlás miatt. Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északi részén, az ukrán határ közelében több helyen öntözés nélkül is kifejezetten jó állapotú állományokkal találkoztam, addig az Alföld számos térségében a tartós csapadékhiány következtében az öntözetlen kukoricák már visszafordíthatatlan aszálykárokat szenvedtek. Azokon a területeken, ahol öntözésre lehetőség volt, a növények fejlődése lényegesen kiegyensúlyozottabb, és jelenleg is jó kondícióban vannak.
Számomra azonban az aszály közvetlen hatásánál is aggasztóbb egy másik jelenség. Azokon a táblákon, ahol már egyértelművé vált, hogy a termés nem lesz gazdaságosan betakarítható, sok helyen a növényállomány és a gyomok kezelése is háttérbe szorult. Ennek következtében egyre több erősen elgyomosodott, parlagfűvel és más gyomnövényekkel fertőzött táblát látni. Ez nemcsak az adott terület állapotát rontja, hanem a szomszédos táblák számára is növényvédelmi kihívást jelenthet, hiszen a gyomok magtermése és a kórokozók, illetve kártevők fennmaradása a következő termesztési időszakra is hatással lehet. Több helyen az egyértelműen veszteséges kukoricát silózták, így minimalizálva a veszteséget.
Az idei év ismét rámutat arra, hogy a klímaváltozás hatására egyre nagyobb jelentősége van a helyspecifikus termesztéstechnológiának és a gyors alkalmazkodásnak. Ugyanazon évjáratban néhány száz kilométeres távolságon belül is egészen eltérő termesztési helyzetekkel találkozhatunk, ezért országos általánosítások helyett mindig az adott térség adottságait és lehetőségeit kell figyelembe venni.