Agrárszektor • 2026. augusztus 8. 14:01
A hosszan tartó szárazság nemcsak a kultúrnövényekre hat, hanem a gyomnövények fejlődését is jelentősen befolyásolja. Bár a parlagfű számára sem kedveznek a szélsőségesen száraz körülmények, a faj rendkívüli alkalmazkodóképessége miatt a pollenszezon alakulása továbbra is az időjárás és a védekezés függvénye. A részletekkel kapcsolatban Novák Róbert, a Nébih gyombiológiai mérnökszakértője beszélt a Metszetnek.
Milyen hatással lehet a tartós szárazság a parlagfű fejlődésére és pollenszórására? Várható-e eltérés az idei szezonban az átlagos évekhez képest?
A tartós szárazság hatására július végére országos viszonylatban tovább súlyosbodott az aszályhelyzet. Az ország nagy részén (a Dunántúl délnyugati részének kivételével) a rendkívül száraz idő nem kedvez a parlagfű csírázásának és a növekedésének sem. A csírázás nagyon elhúzódó, vontatott. A korábbi évekhez viszonyítva idén a parlagfüvek kisebb magasságúak, július végére egyre inkább a generatív fejlődésük kerül előtérbe. A vármegyék többségében megkezdődött a parlagfű virágzása, már virágzás kezdete fejlettségű parlagfüvet is találni lehet, de többnyire még csak kis mennyiségben.
A száraz viszonyok miatt a területek többségén alacsonyabb az átlagosnál a parlagfű fertőzöttség. Amennyiben a tartós szárazság folytatódik, akkor az átlagos évekhez képest némileg kedvezőbb pollenhelyzet várható. Mindez azt okozhatja, hogy a parlagfű allergiásoknak tüneteket okozó, körülbelül 60 napos pollenszezon néhány nappal rövidebb lehet és kisebb parlagfű pollencsúcs várható.
Viszont a parlagfű a szántóterületeink legjelentősebb gyomnövénye, nehezen irtható gyomfaj. Visszaszorítását nehezítik biológiai sajátosságai: elhúzódó csírázás, gyors és intenzív kezdeti növekedés, nagyfokú alkalmazkodó képesség, nagyon jó regenerálódó képesség, nagyon jó szárazságtűrő képesség, erős kompetíciós képesség.
Mivel az időjárás alakulását nem tudjuk előre, jelenleg nem adható pontos válasz a pollenhelyzet alakulásáról (csapadékos idő esetén a parlagfű gyorsan regenerálódik).
Továbbá a parlagfű helyzet alakulását alapvetően meghatározza a védekezési tevékenységünk eredményessége. Ezúton is szeretném felhívni a figyelmet, hogy rendkívül fontos, hogy minden földtulajdonos és földhasználó folyamatosan védekezzen a parlagfű megjelenését követően a gyomnövény pollenszórásának és szaporodásának megakadályozása érdekében. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 17. § (4) bekezdése értelmében a földhasználó köteles az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani. Amennyiben ennek a kötelezettségének a földhasználó nem tesz eleget, úgy a törvény alapján parlagfű elleni közérdekű védekezést kell elrendelni, valamint növényvédelmi bírságot kell kiszabni.
A parlagfű elleni hatékony védekezési kötelezettség betartása, a parlagfű irtása mezőgazdasági területeken mechanikai gyomirtással, talajműveléssel, kaszálással, vagy gyomirtószeres kezeléssel oldható meg. Belterületen az ingatlantulajdonosok kötelesek az ingatlanjukon, és az ingatlan előtti területen megoldani a parlagfű mentesítést.
A kérdésre tehát a pontos választ csak augusztus végén, szeptember elején kapjuk meg, a parlagfű virágzásának a csúcsidőszakában. Addig is javaslom figyelemmel kísérni a parlagfű pollenkoncentrációjának alakulását a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ pollenjelentéseiben. A parlagfű aktuális fejlettségi állapotáról pedig kéthetente a Nébih honlapján számolunk be az Országos parlagfű helyzetképekben.