Agrárszektor • 2026. szeptember 1. 11:32
A 2026/27-es szezonban kritikussá válhat a hazai takarmány- és gabonafeldolgozó ipar alapanyag-ellátása. Az extrém aszály miatt a kukoricatermés várhatóan a 2022-es 2,8 millió tonnás szint alatt marad, miközben mintegy 1,5 millió tonna kukorica importjára lehet szükség. Napraforgóból további jelentős behozatal várható. A hazai hiányt a takarmányipar nem tudja további búza- és árpafelhasználással érdemben kiváltani, miközben az EU-ban is jelentősen szűkülnek a regionális importforrások. Globálisan van elegendő kukorica, de a tengeren túli beszerzés lényegesen drágább. A jelenlegi importszabályozás ezért növeli a hazai takarmány- és állattenyésztési ágazat versenyhátrányát, és a Magyar Gabonaszövetség számításai szerint közel 4,5 milliárd forint többletköltséget okoz az állattenyésztőknek. A hazai ellátás biztonsága és az élelmiszerinfláció mérséklése érdekében szükséges a jelenlegi importszabályozás mielőbbi felülvizsgálata és új, versenyképes importforrások megnyitása.
A Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége (Magyar Gabonaszövetség) – felhasználva a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) vetésterületre, termésre és hozamokra vonatkozó felméréseit és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) külkereskedelmi statisztikáit – rendszeresen frissíti a gabonamérlegeket, ezen keresztül pedig folyamatosan figyelemmel kíséri a rendelkezésre álló források és a feldolgozói kereslet alakulását az egyes alapanyagféleségek tekintetében.
A vetésterület csökkenése és az extrém aszályos és a szántóföldi növényekre rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények miatt a termés jelentős visszaesése várható az őszi betakarítású növények esetén, aminek következtében a 2026/27-es szezonban a kukorica mérleg igen komoly, míg a napraforgó mérleg kisebb mértékű deficitet mutat. Ezért a Szövetség indokoltnak tartotta felmérni a kukorica és napraforgómag szempontjából számításba vehető importlehetőségeket.
Kiábrándítóan alacsony a várható kukoricatermés, de a napraforgó kínálati/keresleti egyensúly is szűkös
Idén tavasszal a NAK még 674.000 hektáros kukorica vetési szándékot mért fel a gazdák körében. A valódi vetésterületről azonban az egységes területalapú támogatási kérelmek beérkezése után lehet pontos képet kapni, mely kérelmek beadási határideje minden évben június eleje. Ez alapján 2026-ban a hazai szemes kukorica vetésterület 589.000 hektár lett. Az extrém aszályos körülményekre való tekintettel azonban az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium (AEM) a károk enyhítésére – meghatározott feltételek teljesülése mellett – lehetővé tette a kukoricatermelők számára a silótakarmányként történő betakarítást.
Pontos számokat még nem láttunk, de becslések szerint több tízezer hektáron került silóként betakarításra az eredetileg szemesnek vetett kukorica. Így a tavalyihoz képest a betakarított terület több, mint 200.000 hektárral is kisebb lehet, és soha nem látott szintre csökken. Napraforgó esetén a terület meghaladja ugyan a tavalyi nagyságát, de a várható termés 200-300 ezer tonnával kevesebb lesz, mint egy évvel ezelőtt.
Az említett árumérlegeket tekintve, kukoricából Szövetségünk 800.000 tonnás takarmánycélú szükséglettel, ill. a termelés visszafogását is figyelembe véve 2,4 millió tonnás ipari célú felhasználással számol a következő szezonban. A betakarítás még most kezdődik, pontos termésadatok még nem állnak rendelkezésre, de a kb. 500.000 hektáros vetésterületre és a kedvezőtlen időjárási körülményre tekintettel a termés biztosan elmarad még a 2022-es aszályos év 2,8 millió tonnás mennyiségétől is. Sokak szerint az aflatoxin szennyezettségről is korai még beszélni, de a korábbi évek tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy az aszályos időjárási körülmények fokozott aflatoxin fertőzés veszélyt jelentenek.
Takarmányozási szempontból érdemes tisztázni, hogy a kukorica nem váltható ki teljes egészében kalászosokkal a tápokban. A takarmánygyártók az utóbbi években már a búzát és árpát részesítik előnyben a receptúrákban a kukoricával szemben, gyakorlatilag a helyettesíthetőség határáig emelték azok bekeverési arányát a takarmánykeverékekben. Leszögezhető, hogy kukorica helyett a takarmányipar már nem tud több kalászost felvenni. Kiemelt probléma az is, hogy a hazai kukorica mikrobiológiai minősége sokszor nem megfelelő a takarmánycélú felhasználás szempontjából.
Mindezek fényében Magyarországnak a 2026/27-es szezonban 1,5 millió tonnás kukorica importra lesz szüksége. Napraforgóból a várható 1,4-1,55 millió tonnás termés szintén jelentősen elmarad a hazai feldolgozóipar szükségletétől, és tetemes behozatali igényt vetít előre.
Milyen importlehetőségekkel számolhat a takarmány- és feldolgozóipar?
Az Európai Unióban a jelenlegi előrejelzések szerint a termés 19%-kal marad el az ötéves átlagtól, a tavalyihoz képest pedig közel 8 millió tonnás visszaeséssel számolnak, 49,1 millió tonnával kalkulálnak (Expana). Közel 20 éve nem volt ilyen alacsony kukoricatermés Európában. A környező országok közül Lengyelország és Szlovákia sem fogja tudni a tavalyi export feleslegét megtermelni, így a számunkra elérhető import lehetőségek szűkülni fognak, míg – a magyar termés jelentős csökkenése miatt – az import iránti kereslet növekszik.
Az Atlanti-óceán túloldalán más a helyzet: az USA és Argentína kukoricaexportja továbbra is rekord közelébe várható a 2026/27-es szezonban, köszönhetően az előző év kimagasló termése után rendelkezésre álló bőséges forrásoknak. A brazil export nagysága pedig, ha nem is lesz kimagasló, de várakozások szerint jóval meghaladja a 40 M tonnát.
Globális szinten tehát nem beszélhetünk forráshiányról, a szállítást tekintve azonban könnyű belátni, hogy a tengeren túlról sokkal költségesebb a behozatal, mint a határ másik oldaláról.
A környező országok közül nem beszéltünk még Ukrajnáról, ahol a tavalyihoz hasonló, 30 millió tonnát meghaladó mennyiségű kukorica, és a tavalyinál jobb, 13 millió tonna körüli napraforgó termés várható. A Magyarországon hatályban lévő importszabályozás azonban nem teszi lehetővé az Ukrajnából származó ezen alapanyagok behozatalát. Ezzel szemben az EU első számú kukorica forrása Ukrajna, innen érkezik az EU import közel fele, elsősorban Olaszországba és Spanyolországba.
A kiszállítások tetemes része a fekete-tengeri ukrán kikötőkön keresztül bonyolódott eddig, ezek működése viszont az orosz támadások következtében az utóbbi időben ellehetetlenült, ezért az import lehetősége az EU egésze számára limitáltá vált. Az ukrán áruszállítás tekintetében a szárazföldi szállítási útvonalak, az ún. kontinentális korridor jelentősége felértékelődött, a vasúti kapacitásokat az EU tagállamai egyre inkább lekötik.
Mit jelent mindez a hazai ellátási láncra nézve?
A belföldi feldolgozóipar, így a hazai takarmánygyártók és gabonafeldolgozók a folyamatos, stabil és versenyképes működés mellett képesek védőhálót nyújtani a termelők számára a világpiaci folyamatok és az exportpiacok hektikusságával, illetve a fogyasztóknak az import élelmiszerárakkal szemben. Ehhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag biztosítása.
A takarmányipar és az állattartó szektor, illetve az ipari feldolgozók komoly nehézségekkel néznek szembe az alapanyagbeszerzés tekintetében, mely kihatással lehet az egész élelmiszerláncra és egyben az élelmiszerinflációra is.
Az elmúlt években tapasztalt gabonakereskedelmi nehezítések (egy szezonon belül bejelentési kötelezettség importra és exportra egyaránt) és az ukrán behozatali tilalom hatására – gabona tekintetében – a hazai takarmányalapanyag árak más európai országok áraihoz képest magasabban alakultak. Ezt jól tükrözi, hogy a 2025. szeptember-október közötti időszakban a németországi sertés hízótápok 14 EUR/tonna, míg a broiler csirketápok átlagára 12 EUR/tonnával volt alacsonyabb, mint az aktuális hazai takarmányárak. Ennek oka az ottani alacsonyabb gabona- és kukoricaárakban keresendő. Jelenleg ugyanez a helyzet a magyar-lengyel korrelációban is.
Mindez jól mutatja, hogy a hazai állattenyésztés versenyhátrányba került. A tavalyi számok azt eredményezték, hogy egy sertés hízlalásánál 2,5-ös fajlag esetén 12 forinttal magasabb az 1 kg élőtömeg önköltsége. Ma a magyarországi takarmánygyártók kb. évi 800 ezer tonna kukoricát használnak fel a haszonállat eledel gyártáshoz. Kalkulációink szerint a jelenlegi importszabályozás közel 4,5 milliárd forint többletköltséget okoz a hazai állattenyésztőknek.
A megbillent mérleg egyensúlyát csak egy új importpiac megnyitásával lehet visszaállítani, ami egyben új logisztikai irányt nyitna, és lehetővé tenné a szükséges kukorica és napraforgó import biztonságos lebonyolítását is.
Ezért a Magyar Gabonaszövetség szükségesnek tartja a jelenlegi importszabályozás mielőbbi felülvizsgálatát, a belföldi takarmány- és feldolgozóipar, ill. az állattenyésztő szektor ellátásának biztosítása és az élelmiszerinfláció féken tartása érdekében.