MTI • 2021. július 29. 13:30
Nemcsak a melegedés mértéke, hanem a gyorsasága is okozhatja azokat a hőhullámokat, amelyek hőmérsékleti rekordokat idéztek elő Kanada nyugati részén és Szibériában a múlt hónapban - állapították meg kutatók a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban. Az eredmények szerint valószínűleg még több forró nap vár az emberiségre a következő évtizedekben.
- mondta Erich Fischer, a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH Zürich) munkatársa a témában készült ENSZ klímatudományi értékelés vezető szerzője.
A kanadai Brit Kolumbiát érintő hőhullámban a hőmérséklet 49,6 Celsius-fokra emelkedett, ez több mint 5 Celsius-fokkal több, mint a Kanadában addig valaha mért legmelegebb nap hőmérséklete. A melegedés jelenlegi mértéke - évtizedenként mintegy 0,2 Celsius-fok - valószínűleg változatlan marad a következő legalább 10-20 évben függetlenül attól, milyen gyorsan képes az emberiség csökkenteni a globális felmelegedésért felelős szénszennyezést - figyelmeztettek a kutatók. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezésére a következő évtizedekben tett erőfeszítések azonban kifizetődnek a későbbiekben.
Eddig a tudósok elsősorban arra összpontosítottak, hogy mennyit emelkedett a hőmérséklet a referenciaként használt időszakokhoz képest, nem pedig arra, milyen gyorsan növekedett a hőmérséklet. Klímaváltozás nélkül arra lehetne számítani, hogy a hőmérsékleti rekordok egyre ritkábbakká válnának. Ha a globális átlaghőmérséklet stabilizálódik, például a párizsi egyezményben kitűzött cél szerint a 19. századi érték felett 1,5 Celsius-fokkal nő, a drámai új rekordok jóval ritkábbak lennének - fejtette ki Fisher. Azonban "a klíma úgy viselkedik, mint egy szteroidokat használó atléta", aki a teljesítménynövelő szerek hatására egyre jobb és jobb teljesítményt nyújt - véli a szakértő. Ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi mértéke változatlan marad, 2100-re az átlaghőmérséklet 3 Celsius-fokkal is emelkedhet.