agrarszektor.hu • 2025. május 6. 08:46
Honnan kerülnek a leginkább kedvelt gyümölcsfélék a boltok polcaira? Kik a legnagyobb beszállítók világszerte, honnan és hová érkezik a legtöbb gyümölcs, valamint milyen a magyar gyümölcspiac helyzete? Ezekre a kérdésekre kereste a választ az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány, amely legfrissebb elemzésében kitért arra is, hogy Kína szerepe ebben az ágazatban is megkerülhetetlen: a világ legnagyobb gyümölcstermesztője- és importőre is az ázsiai ország, ahol 2023-ban 269,3 millió tonna gyümölcsöt takarítottak be a gazdaságok.
A gyümölcstermesztésben is az élre tört Kína
A 2023-as adatok alapján a gyümölcstermesztésben első helyen Kína áll, ahol a jelzett év során több mint 260 millió tonnányi gyümölcsöt takarítottak be. A zöldségtermesztés mellett tehát az ázsiai ország a gyümölcsök területén is vezető pozíciót tölthet be a globális listán. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) jelentése azt is kiemeli, hogy az elmúlt évek során Kína pozíciója egyre stabilabbá vált e két területen, ugyanis jelenleg a világ zöldség- és gyümölcstermelésének 50%-át adja - olvasható az alapítvány oldalán Szigethy-Ambrus Nikoletta elemzése. A Kínában megtermelt gyümölcsök között magas az alma, a körte, a citrusfélék, valamint a szőlő aránya.
A kínai kiemelkedő teljesítmény mögött a technológiai változatosság és a gyümölcstermesztésnél fontos éghajlati tényezőkhöz való rugalmas hozzáállás is szerepet játszik. A kínai termelők a lehető legtöbb technológiai megoldást bevetik annak érdekében, hogy a zöldség- és a gyümölcstermesztésben a belső kereslet ellátása mellett a külpiacokat is ki tudják szolgálni. A jelentés szerint az üvegházakban történő termesztés, az ellátási lánc menedzsmentje és az e-kereskedelem fejlődése ösztönözte a kínai zöldség-gyümölcs piac növekedését, valamint átalakította az iparágat.
2023-ban például 35%-kal nőtt az online gyümölcs- és zöldségeladások aránya éves szinten, miközben az online platformok a teljes gyümölcs- és zöldségeladás 25%-át tették ki Kínában, szemben a 2015-ös mindössze 5%-kal. Eközben Kínában a bioélelmiszerek piacának mérete elérte a 8 milliárd dollárt, az ökológiai gazdálkodás ágazata pedig az elmúlt 25 évben stabil éves növekedést mutat.
India és Irán is fontos szereplője a gyümölcságazatnak
A gyümölcstermesztő országok között mindenképpen érdemes még szót ejteni India helyzetéről. A változatos földrajzi területekkel bíró szubkontinens számos régiója alkalmas a gyümölcstermesztésre, akár a hagyományos, akár a trópusibb, egzotikusabb fajtákról legyen szó. Az országban 7,05 millió hektáron folyik jelenleg is gyümölcstermesztés, a fajták között pedig megtalálható a mangótól, a banánon át, a gránátalmáig és a szőlőig valamennyi típusú gyümölcs. A legtöbbet értékesített indiai eredetű gyümölcsféle a mangó, amelyből több mint ezer fajtát termesztenek az országban.
Érdemes még röviden egy pillantást vetnünk a lista utolsó szereplőjére, Iránra is. Míg a globális rangsorban a közel-keleti állam a tizedik helyen áll, a régiós tekintetben első pozíciót szokott elfoglalni. Számos világszerte ismert, ősi eredetű gyümölcs származik Iránból, így például a gránátalma, a perzsa dió és a datolya, de olyan különlegességek is, mint a fekete eperfa termése, a zöld szilva, továbbá az aszalványként értékesített termékek. Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt helyeztek az ország kivitermesztésére is, amely ezáltal színesíti a gyümölcsök felhozatalát.
Hiába a legnagyobb termesztő, nem Kína a legnagyobb exportőr
A termelők és exportőrök listája azonban közel sem mutat hasonló képet. Míg Kína a termelésben első helyen áll a gyümölcs- és a zöldségtermesztésben is, addig az exportáló országok között már nem szerepel ekkora előnnyel. A külföldi értékesítés listáján az első pozíciót Thaiföld, majd Vietnám és Új-Zéland birtokolta 2023-ban. Thaiföld részesedése kiemelkedő volt, 2023-ban 5 380 millió USD értékben exportált gyümölcsöt szerte a világba. Az innen származó áru jelentős részét a trópusi gyümölcsök teszik ki, ezen belül is a durián. Ezen túl magas még a szárított, valamint fagyasztott gyümölcsök mennyisége, tehát Thaiföld már inkább valamilyen tartósítási eljárást követően exportálja a termékeket, csak kisebb mennyiségű a friss gyümölcsök aránya a kiviteli termékszerkezetében. Új-Zélandot, amely a harmadik helyen áll az exportőrök listáján, főként az alma és körte kivitele határozza meg, de magas a szőlő, az avokádó és a kivi aránya is.
Az importban is élen járnak a kínaiak
A gyümölcsimportőrök oldalán Kína ismét megjelenik, kiemelkedően magas értékekkel. Kína esetében az országban megtermelt mennyiség kiegészítésére importra szorul számos élelmiszer szempontjából. A zöldség-gyümölcs kategória épp ilyen, így amellett, hogy a világ legnagyobb gyümölcstermesztője, egyben a legnagyobb felvásárlója is. Az elmúlt években átlagosan a gyümölcsök 25%-a importból került a kínaiak asztalára, amelyben számottevő volt az avokádóimport (10-szeresére nőtt az import értéke), valamint az áfonyaimport (ötszöröse a korábbi évek import értékeinek). Az egzotikus gyümölcsimport összetett éves növekedési üteme várhatóan magas, 8,46%-os marad az előrejelzési időszakban.
Az Astute Analytica jelentése megállapítja, hogy az importtól való függőségének csökkentése érdekében Kína befektet a nem őshonos gyümölcstermékek, például a durianok és a cseresznye hazai termelésének bővítésébe, a hazai cseresznyetermelést pedig évente 20%-kal próbálják növelni. Kína főként a környező ázsiai országokból szerzi be a gyümölcsöket, így Thaiföld és Vietnám a legfontosabb kereskedelemi partnerei ebben.
Mi a helyzet Európában?
Az európai gyümölcsimportőrök közül Németország áll a kontinens államai közül az első helyen. A szőlő és citrusfélék mellett magas az alma és körte, valamint meggy és cseresznye, dinnye és csonthéjas gyümölcsök importértéke is. A főbb beszállító országok között Hollandia, Olaszország és Spanyolország találhatóak meg, de esetenként Marokkóból és Új-Zélandról is érkezik gyümölcsárú Németországba.
A főbb külkereskedelmi adatok után röviden azt is érdemes megnézni, hogy mely gyümölcsök mekkora értéket képviseltek a 2023-as globális gyümölcsexportban. A részletesebb listán a trópusi gyümölcsök vezetnek, amelyek között az olyan egzotikus darabok is megtalálhatóak, mint a már említett durián, az ananász, az avokádó, a mangó, valamint a füge. Az elmúlt évtizedben ezeknek a gyümölcsöknek a népszerűsége tovább nőtt, egyrészt kedvező élettani hatásaik, másrészt a közösségi médiában megjelenő tartalmaknak köszönhetően. Míg a kétezres évek elején duriánt és avokádót legfeljebb ázsiai országokban, ritkábban nyugat-európai üzletekben lehetett találni, ma már kis túlzással a sarki zöldség-gyümölcs boltban is elérhetőek. A citrusfélék népszerűsége töretlen, a citrom, narancs, lime és egyéb típusok itt is megjelennek szezonális gyümölcsfélék, így mandarin, grapefruit. A friss gyümölcsök közül magas arányú a banán és a szőlő exportértéke is, utóbbi esetén a csemegeszőlő aránya jelentős. Az egyéb gyümölcsök kategórián belül a bogyós gyümölcsök, mint az áfonya, az eper, a málna foglalja el a legnagyobb részt: 2023-ban áfonyából 5 700 millió USD, eperből 4 020 millió USD, málnából pedig 2 530 millió USD volt az export értéke.
Bár a magyar gyümölcstermesztést nehézségek sújtják, az ellátás zökkenőmentes
A globális adatok mellett a magyarországi gyümölcstermesztéssel is érdemes néhány gondolat erejéig foglalkoznunk. 2023-ban a betakarított terület alapján Magyarországon a szőlő és az almatermesztés vezetett. Szőlőt 57 528 hektáron takarítottak be, almát pedig 22 786 hektáron. A termésmennyiség tekintetében ugyancsak hasonló adatokat láthatunk.
A szőlő és alma mellett a meggy termésmennyisége kiemelkedő arányú, amely a belső értékesítés mellet magas exportértéket is képvisel. 2023-ban 7,7 millió USD értékben exportált Magyarország meggyet, elsősorban Németországba, Ausztriába, Romániába és Lengyelországba. A bogyós gyümölcsök közül a málna és a szamóca termésmennyisége számottevő, a málna esetében azonban évek óta tartó csökkenés tapasztalható. Míg 2015-ben 1 534 tonna málnát gyűjtöttek be Magyarországon, addig 2023-ban ez az érték 553 tonnára csökkent. A drasztikus, harmadára történő visszaesés mögött az időjárási viszontagságok mellett egyes kártevők felbukkanása, valamint a begyűjtést nehezítő munkaerőhiány is megmutatkozik. Utóbbi tényező egyébként valamennyi gyümölcsféle begyűjtése esetén problémát szokott jelenteni, így nem ritka, hogy külföldi idénymunkásokkal pótolják a hiányzó magyar munkaerőt a gazdaságok.
Amellett, hogy a magyar vásárlók számára számos hazai gyümölcsféle érhető el, kiemelkedő minőségben, egyes típusoknál exportra is jut az adott áruból. A már jelzett meggy mellett magas az alma és a körte (19,9 millió USD), a dinnye (25,6 millió USD) és a szőlő (7,89 millió USD) export értéke is. A legtöbb gyümölcsöt a szomszédos és régiós országokba, így Ausztriába, Szlovákiába, Szlovéniába, Csehországba, Németországba szállítjuk, de esetenként Egyiptomban, Szaúd-Arábiában vagy Kuvaitban is találkozhatnak magyar gyümölccsel az ott élők.
Az export mellett az import aránya szinte folyamatosan magasabb volt a 2015-2023 közötti időszak során, egy-egy év kivételével. Az importnál a citrusfélék, a déli-gyümölcsök, a szárított gyümölcsök és magvak jelennek meg nagyobb arányban, amelyeket az európai országok mellett (Spanyolország, Hollandia, Németország), Törökországból, Tunéziából és Iránból szállítanak a magyar vásárlók elé.
Összességében a gyümölcstermesztés globális színvonalában egyre nagyobb teret kap az a Kína, amely a termelésben és az importban is kiemelkedő arányt képvisel. A legtöbb országban próbálnak olyan technológiákkal kísérletezni a gazdaságok, amelyek segítségével a terméshozamok magasabbak lehetnek, valamint a gyümölcsök minősége a korábbi színvonalat képes hozni. Az időjárási viszontagságok, az évről évre megjelenő újabb kártevők, valamint a munkaerőhiány miatt olyan eljárások, technikai megoldások szükségesek, amelyek az egyre növekvő keresletet képesek kielégíteni, így ennek a kihívásnak a megoldása a következő évtized feladata lehet a gyümölcstermesztők számára - írta Szigethy-Ambrus Nikoletta.