agrarszektor.hu • 2025. május 12. 14:29
A hazai őszibarack termőterülete 2010 óta csökkenő tendenciát mutat, az elmúlt 15 évben a felére zuhant az ültetvényfelület, 2025-ben már csak 2 390 hektáron folyt a termelés. A drasztikus visszaesés egyik részről az időjárás okozta hektikus termésmennyiségre vezethető vissza, másfelől az őszibarack egyes munkaműveletei (metszés, termésritkítás, szedés) rendkívül magas munkaerőigényűek, így súlyosan értini az idült munkaerőhiány. Az elmúlt évtizedben - a gyakori és évi többszöri tavaszi fagykárok okán - a termésbiztonság nagyon jelentősen romlott, a termés egyre inkább kiszámíthatatlan, a termelés kockázata erősen fokozódott.
Az erős fagykárral sújtott rossz évjáratokban (2020, 2021, 2023) mindössze 8-15 ezer tonna őszibarackot szüreteltünk, míg a jó évjáratokban 40 ezer tonna fölött volt a termés (bár ez 5 évvel ezelőtt fordult elő utoljára). A legjelentősebb termesztőkörzet: Csongrád-Csanád vármegye (1 350 hektár), ahol az ültetvények fele található. Őszibarack és nektarin esetében 2021-ig minimális (0-500 tonna) export volt jellemző, azonban 2021 óta ez a mennyiség évi 1 000-1 300 tonnára nőtt. Magyarországra éves szinten 10-15 ezer tonna import őszibarack érkezik, döntően Görögországból, Olaszországból és Spanyolországból - írja a FruitVeB.
A tavalyi korai szezonkezdet, illetve a hosszú nyári hőség és aszály ellenére idén közepes-jó virágzás volt tapasztalható normál időben (két-három héttel később, mint tavaly). Ebben az időszakban általában kedvező időjárás uralkodott, ami hozzájárult az ideális virágzáshoz. Országos szinten problémát okozott idén a tafrina elleni védekezés, melynek oka egyrészről a rendkívül nagy számú elhanyagolt ültetvény (ami fertőzési gócpontokat alakít ki), másrészt a gyakori, kora tavaszi hűvös időszak, ami kedvezett a fertőzésnek. Ráadásul a folyamatos hatóanyag-kivonások miatt egyre kevesebb a rendelkezésre álló növényvédő szer a sikeres védekezéshez. A növényvédelmi problémák ellenére márciusban a virágzás minőségét tekintve egy jó termésre számítottunk, azonban a tavaszi fagyok idén is megérkeztek és súlyos károkat okoztak az őszibarack ágazatban is.
Az első fagyhullám március közepén érkezett Magyarországra, ami nem bírt országos szinten jelentőséggel, de egyes termőtájakon a virágzás előtt álló őszibarack ültetvényekben okozott mérsékelt virágkárokat. Ez még érdemi terméskiesést nem eredményezett volna. Az április 5-én érkező markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget. Már 6-án reggelre is nagy területen alakult ki gyenge éjszakai fagy. Április 7-én virradóra viszont az északnyugati országrész (Kisalföld), a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 fok közé zuhant a hőmérséklet, de sok gyümölcstermesztő körzetben - főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található) - számos térségben alakult ki -6 és -8 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott.
Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze kb. 10%-a található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.
Az előrejelzések alapján számított a gazdatársadalom a fagyra, előre felkészültek a védekezési lehetőségekre (biostimulátorok alkalmazásával, légkeveréses és hőtermelő módszerekkel is). Azonban idén kivédhetetlen szállított fagy pusztított, és a fagyos éjszakák közepén többször is leállt a szél, így -5-8 fokig zuhantak a hőmérsékletek az őszibarack-termesztő körzetekben is. A károkat a légmozgás és az erős lehűlés mellett fokozta a nagyon hosszú (12-13 órás fagyhatás).
Az április fagykárok miatt a 2025. évben az előző évi 26 ezer tonnás normál termés mindössze 20-30%-át prognosztizálják, ami mindössze 5 000 és 8 000 tonna közé tehető abban az esetben, ha már semmilyen extrémitást nem fognak tapasztalni a szezon lefolyásában.
A ténylegesen betakarított mennyiséget még kis részben befolyásolhatja pozitív irányba a gyümölcsméretek növekedése (a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg javul), de negatív változást eredményezhet egy, a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak. A Dunántúlon található őszibarack ültetvények 50-60%-os kárral vészelték át az áprilist, azonban országos viszonylatban 80-100% közötti a fagykár mértéke. Az április 05-10. között virágzásban lévő korai fajták 100%-os kárt szenvedtek országszerte, de a kései fajták közül is csak lokálisan található egy-egy ültetvény, amelyet kisebb mértékben sújtott a fagy.
A hazai őszibarack ágazat az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától, termelési színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és mértékétől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.