Egyre több csapás éri a magyar gyümölcstermesztőket, sokan kerülhettek nehéz helyzetbe az elmúlt években.
A hazai őszibarack ágazat mindentől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.
A metszés alapvető jelentőségű a fa egészsége és a megfelelő terméshozam szempontjából.
A spanyol és a francia baracktermesztők is az ötéves átlag feletti termésre számítanak idén.
Magyarországon és az Európai Unió területein is több barack teremhet, mint a tavalyi évben.
A metszésről hallva sokaknak csak a téli – tavaszi metszés jut eszébe, de a nyári zöldmetszés egyes gyümölcsfajok esetében még hangsúlyosabb.
Felfelé módosította a francia őszibarack és nektarin termésbecsléseket az Agreste.
A nagy mennyiségben beáramló import nyomja lefelé az őszibarack és a nektarin árát a lengyel nagybani piacokon.
Franciaországban a hazai termesztésű őszibarack vásárlására szólították fel a kereskedőket.
Egyre jellemzőbbé vált a spekuláció a bolgároknál az őszibarack és a nektarin piacán.
Egyelőre sokak számára biztatóak a kilátások.
Véget ért a korai őszibarack és nektarin szezonja Spanyolországban.
Európai őszibarack termésprognózist adott ki az Europêch.
Az időjárás is a termelők ellen játszik.
Bár csökkent a tavalyi évhez képest az import, még így is rengeteg van belőle.
Csak 20 százalékos az idei termés.
Óriási pusztítást vittek végbe a tavaszi fagyok.
A szerb mezőgazdaságban még a magyarnál is gyengébb fizetések vannak, 200 és 440 ezer forint közötti sávban mozognak az átlagbérek.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
