Az erős fagykárral sújtott rossz évjáratokban (2020, 2021, 2023) mindössze 8-15 ezer tonna őszibarackot szüreteltünk, míg a jó évjáratokban 40 ezer tonna fölött volt a termés (bár ez 5 évvel ezelőtt fordult elő utoljára). A legjelentősebb termesztőkörzet: Csongrád-Csanád vármegye (1 350 hektár), ahol az ültetvények fele található. Őszibarack és nektarin esetében 2021-ig minimális (0-500 tonna) export volt jellemző, azonban 2021 óta ez a mennyiség évi 1 000-1 300 tonnára nőtt. Magyarországra éves szinten 10-15 ezer tonna import őszibarack érkezik, döntően Görögországból, Olaszországból és Spanyolországból - írja a FruitVeB.

Döbbenetes, ami a boltokban zajlik itthon: mi történik a gyümölcsökkel?

Vannak gyümölcsök, amik még elérhető áron vannak a magyar boltokban, azonban akadnak olyanok is, amikért már jobban a zsebünkbe kell nyúlni.

A tavalyi korai szezonkezdet, illetve a hosszú nyári hőség és aszály ellenére idén közepes-jó virágzás volt tapasztalható normál időben (két-három héttel később, mint tavaly). Ebben az időszakban általában kedvező időjárás uralkodott, ami hozzájárult az ideális virágzáshoz. Országos szinten problémát okozott idén a tafrina elleni védekezés, melynek oka egyrészről a rendkívül nagy számú elhanyagolt ültetvény (ami fertőzési gócpontokat alakít ki), másrészt a gyakori, kora tavaszi hűvös időszak, ami kedvezett a fertőzésnek. Ráadásul a folyamatos hatóanyag-kivonások miatt egyre kevesebb a rendelkezésre álló növényvédő szer a sikeres védekezéshez. A növényvédelmi problémák ellenére márciusban a virágzás minőségét tekintve egy jó termésre számítottunk, azonban a tavaszi fagyok idén is megérkeztek és súlyos károkat okoztak az őszibarack ágazatban is.

Az első fagyhullám március közepén érkezett Magyarországra, ami nem bírt országos szinten jelentőséggel, de egyes termőtájakon a virágzás előtt álló őszibarack ültetvényekben okozott mérsékelt virágkárokat. Ez még érdemi terméskiesést nem eredményezett volna. Az április 5-én érkező markáns hidegfront mögött sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a térséget. Már 6-án reggelre is nagy területen alakult ki gyenge éjszakai fagy. Április 7-én virradóra viszont az északnyugati országrész (Kisalföld), a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 fok közé zuhant a hőmérséklet, de sok gyümölcstermesztő körzetben - főleg az északi és észak-keleti országrészben (ahol a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada található) - számos térségben alakult ki -6 és -8 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott.

Hiába készültek a fagyra a termelők, ezt a hideget nem tudták kivédeni

Lengyelországban két nagyon kemény éjszakán vannak túl a virágzó gyümölcsültetvények.

Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta -4 és -8 fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze kb. 10%-a található. Az április 07-ei és 08-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90%-át érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.

Az előrejelzések alapján számított a gazdatársadalom a fagyra, előre felkészültek a védekezési lehetőségekre (biostimulátorok alkalmazásával, légkeveréses és hőtermelő módszerekkel is). Azonban idén kivédhetetlen szállított fagy pusztított, és a fagyos éjszakák közepén többször is leállt a szél, így -5-8 fokig zuhantak a hőmérsékletek az őszibarack-termesztő körzetekben is. A károkat a légmozgás és az erős lehűlés mellett fokozta a nagyon hosszú (12-13 órás fagyhatás).

Az április fagykárok miatt a 2025. évben az előző évi 26 ezer tonnás normál termés mindössze 20-30%-át prognosztizálják, ami mindössze 5 000 és 8 000 tonna közé tehető abban az esetben, ha már semmilyen extrémitást nem fognak tapasztalni a szezon lefolyásában.

Van egy gyümölcs, ami úgy tűnik, megúszta a pusztító fagyokat

A hidegbetörés még korai fenológiai fázisban érkezett a lengyeleknél, így egyelőre nincsenek jelentős károk a cseresznyénél.

A ténylegesen betakarított mennyiséget még kis részben befolyásolhatja pozitív irányba a gyümölcsméretek növekedése (a gyenge termés miatt az egyedi gyümölcstömeg javul), de negatív változást eredményezhet egy, a hideghatás miatti erőteljesebb gyümölcshullás (ami a szüretig bármikor bekövetkezhet), az esetleges vihar- és jégkárok, vagy egy szélsőségesen aszályos időszak. A Dunántúlon található őszibarack ültetvények 50-60%-os kárral vészelték át az áprilist, azonban országos viszonylatban 80-100% közötti a fagykár mértéke. Az április 05-10. között virágzásban lévő korai fajták 100%-os kárt szenvedtek országszerte, de a kései fajták közül is csak lokálisan található egy-egy ültetvény, amelyet kisebb mértékben sújtott a fagy.

A hazai őszibarack ágazat az ültetvények korszerűségétől, kondíciójától, termelési színvonalától, a termőhelytől, illetve a fagyvédekezés módjától és mértékétől függetlenül az elmúlt negyed évszázad legsúlyosabb terméskiesését szenvedte el.