agrarszektor.hu • 2025. június 30. 12:36
Az északi féltekén 2023 volt a legforróbb nyár az elmúlt kétezer évben, miközben a globális felmelegedés egyre szélsőségesebb időjárási jelenségeket okoz. Szabó Péter, az ELTE Meteorológiai Intézetének doktorandusza és a Másfélfok szakértője elemzi a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli kilátásokat - számolt be a Pénzcentrum.
A Nature folyóiratban publikált nemzetközi kutatás szerint 2023 nyara 2,07 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti időszak átlagát, és közel négy fokkal volt melegebb, mint a vizsgált korszak leghűvösebb nyara 536-ban. A tanulmány arra is rámutat, hogy a párizsi klímaegyezmény 1,5 fokos célkitűzését már túlléptük. A Meteorológiai Világszervezet friss jelentése szerint a következő öt évben 80% az esélye annak, hogy újabb globális hőmérsékleti rekord születik. 2024-ben már átléptük az iparosodás előtti szinthez képest a 1,5 Celsius-fokos melegedést éves átlagban.
A szakértők szerint felmerült annak lehetősége is, hogy 2030 előtt akár a 2 fokos küszöböt is elérheti egyetlen év átlaghőmérséklete. Szabó Péter meteorológus hangsúlyozta, hogy nemcsak a nyarak, hanem az egész évek hőmérsékleti átlaga folyamatosan emelkedik.
Melegedő éghajlatunknak köszönhetően már egyre több melegrekord dől meg, miközben egyre kevesebb hidegrekord
- emelte ki a szakértő.
A tendencia Magyarországon különösen szembetűnő:
Tavaly, 2024-ben például 24 napon regisztráltak új országos melegrekordot, míg hidegrekordot csupán egyszer
- mutatott rá Szabó. Globális szinten pedig 2023 júniusától 2024 júniusáig - vagyis több mint egy éven keresztül - a Földön minden hónap a legmelegebb volt a műszeres mérések kezdete óta.
A szakértő szerint a globális hőmérsékletváltozásban az emberi tevékenység mellett az El Niño-jelenség is szerepet játszott.
Ami azonban igazán aggasztó, az nem maga az El Niño, hanem hogy nem követte olyan lehűlés, ami korábban természetes volt: Bár a felmelegedés nem lineáris - vagyis lehetnek hűvösebb évek is - a modellek szerint a jövő inkább a 2024-eshez hasonló extrém éveket fog hozni. Idővel a jelenlegi rekordmeleg év inkább hűvösnek fog számítani.
- magyarázta.
Arra a jelenségre, hogy Magyarországon gyakran melegebb van, mint egyes mediterrán országokban, Szabó Péter így adott magyarázatot:
Júniusban a tengerek még nem melegszenek fel annyira, mint a levegő, míg októberben épp a tengerek melegebbek.
Emiatt nyáron a kontinentális területeken, mint hazánkban, gyorsabban felforrósodik a levegő, míg a partvidékeken mérsékeltebb a hőmérséklet.
A 2025-ös nyár kilátásaival kapcsolatban a meteorológus óvatosságra int:
aki ilyet állít, az vagy nem kutató, vagy nem hiteles forrásból dolgozik.
Tudományosan nem jósolható meg pontosan, hogy megdől-e a 2007-es abszolút rekord, vagy hogy melegebb lesz-e a következő nyár a tavalyinál. Ugyanakkor a klímamodellek előrejelzései szerint
a világ nagy klímaközpontjai térségünkre a tavalyinál kissé nagyobb hőmérsékleti anomáliát prognosztizálnak. Vagyis az átlagnál melegebb nyárra ismét számíthatunk.
Az árvízveszéllyel kapcsolatban Szabó Péter elmondta, hogy a tavalyi közép-európai áradásokhoz hasonló események idén sem zárhatók ki.
A Földközi-tenger tavaly ősz elejére példátlanul magas hőmérsékletet ért el, hatalmas mennyiségű energiát tárolva, ami lehetővé tette az ilyen ciklonok táplálását. Amikor a hűvösebb északi levegő elérte a forró tengert, könnyen létrejöhetett a ciklon
- magyarázta a szakértő.
A meteorológus szerint az ilyen jelenségek hátterében az északi félteke magaslégköri poláris örvényének gyengülése állhat, amely befolyásolja a jet stream működését. Az ilyen gyengülések egyre gyakoribbá válhatnak, mivel a globális felmelegedéssel csökken a sarkvidékek és a trópusok közötti hőmérséklet-különbség
- zárta gondolatait az ELTE szakértője.