agrarszektor.hu • 2025. július 8. 19:32
A Duna-Tisza köze az aszály által legsúlyosabban érintett területek egyike hazánkban, a megfelelő vízgazdálkodás kérdései évtizedek óta fennállnak. A felszínalatti vízszint a 70-es évek óta folyamatosan, méteres nagyságrendben süllyed.
A vízügyi ágazat portálján elérhető egy interaktív térkép, mely ismerteti a talajvízszint adatokat és azt is, hogy azok hány centivel térnek el a 30 éves átlagtól. A Duna-Tisza köze területén a Pannon-medencében jellemző, két áramlási rendszer van jelen: sekélyebben egy, a vízszint különbségek által kontrollált áramlási rendszer helyezkedik el, míg nagyobb mélységben az üledékkompakció és a kompresszió által létrejött túlnyomásos áramlási rendszer működik - írja a NAK.
A sekély áramlási rendszerek érzékenyebbek a hidrológiai változásokra, ezzel szemben a mély áramlási rendszerek nem rendelkeznek felszíni vízutánpótlással, hiszen a túlnyomás megakadályozza a fentről történő beszivárgást. A két áramlási rendszer egymásra települ és azok hidraulikusan is kapcsolatban állnak egymással, a vízfogóban található permeábilisabb egységeken és diszkontinuitásokon keresztül.
Trásy-Havril és társai 2022-es publikációjukban numerikus modellezést végeztek el a területre, céljuk az éghajlatváltozás által okozott térbeli és időbeli változások megismerése volt. A modellezés eredménye rámutat arra, hogy a csökkenő vízutánpótlódás miatt a túlnyomás által kontrollált, mélyebben elhelyezkedő áramlási rendszer befolyásolja a sekélyebb, gravitáció által hajtott áramlási rendszer vertikális kiterjedését és komplexitását, mivel annak behatolási mélysége csökken és belőle az intermedier áramlás eltűnik. A felső rendszerben hiába csökken az idő előrehaladtával az utánpótlódás és gyengül a vízmozgást előidéző hajtóerő, az alsó túlnyomásos rendszer hajtóereje lényegében állandó marad.
A modell rámutat arra, hogy a túlnyomásos rendszer tompíthatja a csökkenő vízutánpótlás hatásait, mely a felszíni vízszint változásaira is hatással van. A topográfiailag kiemelt területeken továbbra is folytatódik a vízszintcsökkenés, de a Duna-völgyben elhelyezkedő tó (Kelemen-szék) vízszintje 0,4 métert emelkedik, mely bizonyítja a túlnyomásos zóna kompenzációját, azonban a terület megóvása és a fenntarthatóság érdekében szakmailag megalapozott, a modern hidrogeológiai ismereteket alapul vevő vízpótlási terv elkészítése szükséges.
A térséget illetően 2025. május 29-én megjelent a Homokhátság vízpótlása érdekében szükséges vízügyi fejlesztésekről szóló 1175/2025. (V. 29.) Korm. határozat. A Kormány a növekvő mértékű és gyakoriságú csapadékhiány kezelése és kártételeinek csökkentése érdekében egyetért a Homokhátság vízpótlása érdekében az alábbi vízügyi fejlesztési projektek, kizárólag európai uniós forrás felhasználásával történő megvalósításával, különös tekintettel az alábbi célterületekre:
- a Szikrai- és az Alpári-Holt-Tisza vízpótlása, valamint a Közép-Homokhátság tiszai vízgyűjtőjének ökológiai állapotjavításához szükséges előkészítési és kivitelezési feladatok megvalósítása;
- a Dél-Homokhátság ökológiai állapotának javítása, a Dong-ér és Körös-ér vízpótlása I. üteméhez szükségeselőkészítési és kivitelezési feladatok megvalósítása;
- a Közép-homokhátsági szikes tavak vízpótlásához szükséges előkészítési és kivitelezési feladatok megvalósítása;
- a Dunamenti-síkság vízpótlása, ökológiai állapotának javítása I. üteméhez szükséges előkészítési és kivitelezési feladatok megvalósítása.