agrarszektor.hu • 2025. október 6. 17:27
Súlyos veszélyben a magyar szőlő- és borágazat az aranyszínű sárgaság betegség terjedése miatt. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti Szekciójának elnöke szerint drasztikus intézkedések nélkül néhány éven belül az egész ágazat összeomolhat - írta meg a Pécsi Borozó.
Magyarország nyugati részén már tömeges szőlőkivágásra kényszerülnek a gazdák az aranyszínű sárgaság fitoplazma miatt. A helyzet súlyosságáról és a lehetséges megoldásokról Molnár Ákost, a HNT Szőlészeti Szekciójának elnöke beszélt. A szakember elmondta, Magyarországon nincs tudomása célzott kutatásról a betegséggel kapcsolatban, miközben más európai országokban, különösen Franciaországban és Olaszországban kiemelten foglalkoznak a kérdéssel. Az olaszok elsősorban a betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca életmódját, szaporodásbiológiáját és a terjesztés módozatait vizsgálják, valamint kutatják a lehetséges egyéb terjesztő rovarokat is. A betegség terjedésének mechanizmusa pedig összetett:
A fitoplazmák élettana kicsit bonyolultabb ennél, ne úgy képzeld el, mint amikor rúzsos szájjal megpuszil a szeretőd, aztán otthon lebuksz a rúzsfolt miatt
- magyarázta.
A fitoplazma csak akkor válik fertőzőképessé, ha átmegy a kabóca tápcsatornáján, majd a rovar szájszervén keresztül kerül vissza a következő növénybe. Ez kizárja a mechanikai úton vagy talajon keresztül történő terjedést. A védekezés kulcsa az amerikai szőlőkabóca egyedszámának és a fertőzött növények számának egyidejű csökkentése lenne. Jelenleg azonban ennek éppen az ellenkezője történik: a melegkedvelő kabócák száma a klímaváltozás miatt exponenciálisan nő, miközben az elmúlt években hiányoztak a rovarölő szeres kezelések a szőlőkben.
Súlyosbítja a helyzetet, hogy nincs egységes, országos térkép a fertőzési gócpontokról. A növényvédelmi szervezet decentralizált, a megyei kormányhivatalok eltérő intenzitással végzik a felderítést, és az információk összerakása is nehézkes. Bár a laborvizsgálatokat Budapesten végzik, az eredményeket a megyék kezelik, így még az egyes borvidékeken sem állnak rendelkezésre összefoglaló adatok. A szakember szerint a probléma gyökere az egyéni felelősség hiánya. Magyarországon a tulajdonhoz fűződő viszony meglehetősen egyoldalú és felelőtlen. A közép-európai társadalmak furán szocializálódtak, ismerik és szeretik hangoztatni a tulajdonnal kapcsolatos jogokat, de a kötelezettségekről szeretnek megfeledkezni. Ez a probléma origója
- fogalmazott Molnár Ákos.
A megoldást a parlagfű kényszerkaszálásához hasonló rendszer jelenthetné. Eszerint felszólítás után, ha nem történik reakció, egy közbeszerzésen kiválasztott vállalkozó elvégezné a munkát, a költségeket pedig közigazgatási eljárásban próbálnák behajtani vagy rájegyeztetnék a tulajdoni lapra. Jelenleg azonban a hegyközségeknek nincs pénzügyi keretük a kényszerkivágásokra. A jelenlegi szabályozás szerint, ha egy ültetvény fertőzöttsége eléri a 30%-ot, kényszerkivágást rendelnek el. Ilyen esetekben a gazda kártérítésre számíthat, amennyiben a fitoplazma még zárlati károsítónak minősül.
Ha azonban a betegség elterjed és átsorolják a "veszélyes károsító" kategóriába, az állam már nem köteles kártérítést fizetni. További nehézséget jelent, hogy a 2000 négyzetméternél kisebb szőlőterületek tulajdonosai nem kötelező tagjai a hegyközségeknek, így ezek az ültetvények ellenőrizhetetlenek. Emellett sok olyan egykori szőlőterület létezik, amely már nincs szőlőként nyilvántartva, de elvadult szőlőtőkék találhatók rajta, amelyek szintén fertőzési forrást jelentenek.
A még nem fertőzött ültetvények tulajdonosainak a szakember azt javasolja, hogy kövessék a permetezési előírásokat, gyakoroljanak nyomást a hegybírókra a művelésbe vétel érdekében, és jelentsék a földhivatalnál a nem megfelelően művelt szomszédos területeket.
Emellett felül kell vizsgálni a növényvédelmi technológiát: nagyobb figyelmet kell fordítani a tavaszi lemosó permetezésekre, és a szüret után is érdemes beiktatni egy rovarölőszeres kezelést. Ha egy gazda fertőzésgyanús tőkét talál, jelentenie kell a megyei kormányhivatal talaj- és növényegészségügyi hatóságánál vagy az illetékes hegyközségnél. A hatóság mintát vesz, elvégezteti a molekuláris genetikai vizsgálatot, majd pozitív eredmény esetén elrendeli a fertőzött tőkék kivágását. Járványügyi szempontból azonban a legjobb, ha a gazda a fertőzésgyanús tőkét azonnal lepermetezi a kabócák ellen, majd kivágja, bár ez kártérítési jogosultságát veszélyeztetheti.
Az egész megelőzésben, az információterjesztésben, a felvilágosításban elévülhetetlen érdemeket szerzett egy öntevékeny csoport, akik a Veszprém megyei növényorvosi kamara tagjaiból, badacsonyi és zalai szőlőtermelőkből verbuválódtak
- emelte ki.
Ez a csoport feltárta a jogszabályi anomáliákat, terepi tapasztalatokat gyűjtött, és kidolgozott egy védekezési tervet, amelyet eljuttattak az agrárszakigazgatás megfelelő helyeire. A szakember szerint a helyzet kétségbeejtő:
Most nem beszélni kell, nem interjúkra van szükség, nem bírságolni kell, hanem neki kell menni fűrésszel és markolóval ezeknek a területeknek, amíg nem késő!