agrarszektor.hu • 2025. október 12. 13:59
Nyolc Közép-európai ország csemetetermelőinek képviselői találkoztak 2025. október 8-án Fertőszéplakon, ahol az ágazat klímaváltozásra és a piaci változásokra adott lehetséges válaszairól egyeztettek. A magyarországi Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) kezdeményezésére létrejött eseményen a házigazdák mellett Románia, Szerbia, Horvátország, Ausztria, Csehország, Szlovákia és Lengyelország erdészeti csemetetermelői ismertették az ágazat jelenlegi helyzetét és az országukban várható trendeket.
A csemetekertek az erdők bölcsői. Az a célunk, hogy olyan szaporítóanyag kerüljön a hazai piacokra, amelyből 30-50 év múlva a gyermekeink és unokáink számára fontos ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtó erdők válhatnak. A magyar erdők fenntartásában a legnagyobb kihívás a klímaváltozás, amely nincs tekintettel az országhatárokra. A Terméktanács azért vállalt úttörő szerepet és kezdeményezett egy Közép-európai találkozót, mert a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás egyik kulcsának a hasonló adottságok között élők közötti együttműködést tartjuk
– mondta el a találkozóval kapcsolatban Kárpáti Béla, a szervező Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke.
Az együttműködés fontosságának megítélését jelzi, hogy minden meghívott szervezet aktívan részt vett a tanácskozáson. A klímaváltozás okozta hatások miatt az erdőállományok és így az erdőtelepítők mindegyik országban olyan problémákkal szembesülnek, amelyek nemcsak gazdasági negatív következményekkel járnak a termelők számára, hanem ökológiai és biológiai kihívásokat is jelentenek. Amíg a döntéshozók is keresik a jogi megoldásokat a problémákra – például a szaporítóanyag-forgalmazás kérdéseire –, addig a régió erdészeti csemetetermelői aktív összefogásról és közös fellépésről döntöttek, hiszen termelésük és így piacaik egyre inkább összekapcsolódnak, és erősen hatnak egymásra - derül ki az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács közleményéből.
Az egész térségben megtapasztalt környezeti változások, a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák, az idegenhonos inváziós károsítók megjelenése mind olyan hatásokat eredményeznek, amelyek bizonyítják, hogy az országhatároknak nincsen jelentőségük ezekben a kérdésekben. A régió erdészeinek, erdészeti csemetetermelőinek össze kell fogniuk, közös megoldási javaslatokat kell kidolgozniuk és a döntéshozók elé vinniük a jövő erdői védelme érdekében – alakult ki az egységes vélemény a megbeszélésen.
A találkozón elhangzottak megmutatták, hogy a környező országok mind igyekeznek alkalmazkodni a változásokhoz. Lengyelországban és Romániában komoly infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre európai uniós és nemzeti támogatások felhasználásával. Az a céljuk, hogy az eddigi alapanyag ellátó helyzethez képest növeljék a helyben hozzáadott értéket, és például a tölgymakk export helyett a jövőben már előnevelt facsemetét vigyenek a közös piacra. Csehországban és Szlovákiában a helyi jogszabálymódosítások miatt várható csemete-túltermelésre készülnek, amit a szúkárral érintett lucfenyvesek kitermelésének csökkenése, és az ott felhasznált csemetemennyiség csökkenése is erősít.
Ugyancsak Csehországban egyre nő a burkolt gyökérzetű csemetét előállító technológia jelentősége, melynek magyarországi bevezetésére már együttműködést indítottak az EESZT-vel egy Interreg pályázat keretében. Több ország delegáltjai jelezték törekvésüket, hogy részt vegyenek a jogszabály-előkészítésben és az ágazati, valamint a klímastratégiák kidolgozásában, mivel általános problémának érzik, hogy nem a szakmai és termelő ágazatok véleménye jelenik meg ezeken a területeken, pedig a problémák megoldása alapvetően rajtuk múlik.
Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács aktívan részt vesz a hazai erdészeti klímaadaptációs stratégia kidolgozásában, hiszen a hazai erdők alkalmazkodásának egyik kardinális kérdése a megfelelő minőségű szaporítóanyag megléte a jövő erdősítései számára. Arra törekszünk, hogy a jövőben ezt az érdekképviseleti munkát a térségbeli országok szakmai szervezeteivel szorosabb együttműködésben folytassuk. Ennek első lépése a most megvalósított kerekasztal-beszélgetés, melynek következő állomására várhatóan több ország részvételével jövőre az első félévben kerül sor
– foglalta össze Kárpáti Béla.