agrarszektor.hu • 2025. november 3. 07:07
Egy új kutatás szerint a klímaváltozás és a kártevők terjedése miatt Magyarországon jelentősen csökken a burgonyatermesztésre alkalmas területek aránya. A pesszimista forgatókönyv szerint akár teljesen el is tűnhetnek a természetes körülmények között termeszthető burgonyaföldek - írta meg az Infostart.
Az ELTE meteorológiai és a MATE agronómiai tanszékének közös kutatása riasztó képet fest a hazai burgonyatermesztés jövőjéről. A Szabó Péter, Somfalvi-Tóth Katalin és Pongrácz Rita által készített tanulmány szerint a klímaváltozás kettős hatással sújtja a burgonyatermesztést: egyrészt a melegedő időjárás kedvezőtlen a növény számára, másrészt elősegíti a kártevők terjedését.
A növény számára kellemes klíma, alacsonyabb hőmérséklet a tőlünk északabbra fekvőterületeken, illetve délebbre a magasabb helyeken biztosított
- nyilatkozta Szabó Péter, az ELTE meteorológiai tanszékének doktorandusza az InfoRádióban.
A statisztikák már most is drámai visszaesést mutatnak: míg a 2000-es években átlagosan 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be Magyarországon, mára ez a mennyiség a negyedére csökkent. Ez a hazai fogyasztásnak mindössze 40-50 százalékát fedezi, a fennmaradó részt importból kell pótolni. A területi eloszlás is jelentősen átalakult. A legnagyobb visszaesés Közép-Magyarországon és az Észak-Alföldön tapasztalható.
Budapest kertes övezeteiben, ahol az évezred elején még 200-300 hektárnyi területen folyt burgonyatermesztés, mára teljesen megszűnt ez a tevékenység. A fő termőkörzetek Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékbe helyeződtek át, de ezeken a területeken is csak hűtőöntözés mellett lehetséges a termesztés.
A kutatók három különböző forgatókönyvet vázoltak fel a jövőre vonatkozóan. A pesszimista verzió szerint 10-15 év múlva Magyarországon sehol sem lesz lehetséges a burgonya természetes körülmények közötti termesztése. A zöld jövőkép - amely azonnali kibocsátáscsökkentést és a párizsi klímacélok teljesülését feltételezi - szerint újra nagyobb területen termeszthetnénk jó minőségű hazai burgonyát. A realista forgatókönyv alapján kisebb, jól megválasztott területeken továbbra is lehetséges lesz a burgonyatermesztés, de a 2000-es évek mennyiségétől messze elmaradó volumenben.
Jelenleg az ország területének mintegy 40 százalékán lehet valamilyen szinten burgonyát termeszteni, de a kutatás szerint ez minden forgatókönyv esetén 20-25 százalékra fog csökkenni. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ország területének körülbelül 20 százaléka erdőkből, vizes élőhelyekből és beépített területekből áll, ahol eleve nincs lehetőség mezőgazdasági termelésre.