agrarszektor.hu • 2025. november 21. 11:31
Természetes módszert javasol az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegséget terjesztő amerikai kabóca elleni védekezéshez az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet új kutatása. Mezőfi László, a kutatóintézet projektvezető kutatója szerint a szőlősorok közé vetett virágos növénytakaró vonzza azokat a hasznos ízeltlábúakat, amelyek természetes ellenségei a szőlőkabócának - írta meg az Infostart.
A szőlő amerikai szőlőkabóca által okozott aranyszínű sárgaságának problémáját a mai tudással nézve nem igazán lehetséges megoldani, ugyanakkor vannak olyan praktikák, amelyekkel némileg csökkenteni lehet a bajokat és a szőlőkabócák egyedszámát. Probléma azonban, hogy a szakemberek még mindig tanácstalanok abban a kérdésben is, hogy mekkora az a szőlőkabócaszám, amely mellett a fitoplazma terjedése megállítható a szőlőn. Mindenesetre a szakemberek két lehetséges megoldási javaslattal már előálltak:
- az egyik a metszés után a nyesedék azonnali eltávolítása az áttelelő tojások számának csökkentéséért;
- a másik megoldás pedig a virágos sorköztakaró lehet.
Utóbbiról az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet projektvezető kutatója elmondta, hogy ezzel a módszerrel kifejezetten ők foglalkoztak. Ennek a lényege, hogy különböző virágos sorköztakaró mixeket telepítenek az ültetvények sorközeibe, mivel egy virágos, sokkal diverzebb sorköz nagyon sok ragadozót tud odavonzani a sorközön belülre, és a szőlőtőkén is ezáltal megnő a ragadozók egyedszáma.
Úgy néz ki, hogy a sok ragadozó együtt valamelyest visszaszorítja, de legalábbis nem engedi komolyabban fölszaporodni többek között az amerikai szőlőkabócát és egyéb, a szőlőlevélen táplálkozó kabócákat
- részletezte a felfedezést Mezőfi László.
Jelenlegi tudásunk szerint még nem egyértelmű, hogy a szőlő aranyszínű sárgaságát csak az amerikai szőlőkabóca terjeszti-e, de az a kutató szerint biztos, hogy ez a rovarfaj a legfőbb felelős érte. Vannak ugyan még olyan egyéb kabócák, amelyek szintén képesek a kórokozó átvitelére, ezeknek jellemzően abban van szerepük, hogy valamilyen vad, egyéb rezervoár növényről, amelyen előfordul a fitoplazma, arról szokták alkalomszerűen átvinni a szőlőre ezt a betegséget. Az odavonzott ragadozók viszont nem válogatnak a kártevők között, esznek minden ízeltlábút, amit találnak a szőlő környékén.