agrarszektor.hu • 2026. március 9. 07:45
A kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett sok napsütés várható - derül ki az Agrárszektor hétfői (2026.03.09.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, hétfői (2026.03.09.) napon.
Hétfő reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, hétfői (2026.03.09.) napon.
2026.03.09. hétfő: A kevés fátyol- és gomolyfelhő mellett sok napsütés várható. Csapadék nem lesz. Napközben nagy területen megélénkül a délkeleti szél, a Bakonyban és a déli tájakon erős lökések is lehetnek.
A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 13 és 17 fok között alakul. Késő estére nagyrészt 1 és 8 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Nincs fronthatás.
A következő napon várható időjárás
2026.03.10 kedd: A helyenként vastag fátyolfelhőzet mellett gomolyfelhők is képződnek, csapadék nem várható. A délkeleti, déli szél több helyen megélénkülhet. A maximum-hőmérséklet 13, 19 fok között alakul.
Friss híreink:
Nincs ember a hazai baromfitelepeken: hihetetlen, mi irányíthat mostantól
A magyar baromfiágazat 2025-ben mérsékelt, de stabil növekedést mutatott, azonban az egyes termékpályák teljesítménye jelentősen eltérően alakult. A csirketermelés dinamikusan bővült, nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó ütemben, a pulykaágazat lassú kilábalást mutat egy korábbi visszaesésből, miközben a víziszárnyas-termelést egyszerre sújtják járványügyi és piaci kihívások. A madárinfluenza továbbra is meghatározó kockázati tényező, amelynek kezelésében az ágazat az elmúlt években jelentős járványvédelmi fejlesztéseket hajtott végre. A Baromfi Termék Tanács elnöke, Csorbai Attila az Agrárszektornak elmondta, hogy a munkaerőhiány egyre erősebb automatizációs hullámot indított el és az európai állatjóléti szabályozások és a nemzetközi kereskedelempolitikai döntések egyaránt komoly hatással lehetnek az ágazat jövőjére.
Durva, de igaz: ennyiért melózhatnak ma a magyarok a mezőgazdaságban
Bár 2025 végén a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete jelentősen nőtt Magyarországon, a mezőgazdaságban dolgozók fizetése még mindig elmarad az országos átlagtól. Az ágazatban dolgozók sokszor nehéz, fizikai munkát végeznek, a bérek azonban nincsenek ezzel arányosságban, és jelentős szórást mutatnak a munkakörök és szakmai tapasztalatok függvényében. A munkaerőhiány továbbra is komoly problémát jelent, így nemcsak itthon, hanem Európa-szerte keresik a vállalkozó kedvű dolgozókat, akik akár nyelvtudás nélkül is munkát találhatnak.
Így égetik el a magyarok a jövőjüket? Nem is tudják, mekkora bajt okoznak
A forgalmas túraútvonalak mentén megjelenő vágásterületek sokakat háborítottak fel az elmúlt időszakban, ami miatt újra erőteljesen fókuszba került a közbeszédben az erdőgazdálkodás és a természetvédelem egyik fő ütközőzónája, azaz hogy miért történik még mindig fakitermelés a védett területeken és a nemzeti parkokban. A téma kapcsán felmerülő feszültség gyökerét és az esetleges megoldási lehetőségeket Gálhidy László, a WWF Magyarország Erdő programjának vezetője mutatta be az Agrárszektornak.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Fizikai melósként sem álom a 600-900 ezres nettó Magyarországon: ezek a csúcsbért fizető munkahelyek
2025 harmadik negyedévében a fizikai foglalkozásban dolgozók nettó átlagkeresete országosan 332 376 forint volt, miközben az összes munkavállalóra számolt nettó átlagbér 475 978 forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a fizikai dolgozók bére átlagosan több mint 143 ezer forinttal, vagyis nagyjából 30 százalékkal marad el az országos átlagtól. A legjobban fizető vármegyékben jóval magasabb fizikai béreket mérnek, míg több kelet-magyarországi térségben az átlag még a 300 ezer forintot sem éri el.