agrarszektor.hu • 2026. március 30. 06:03
A szója hazai vetésterülete az elmúlt évek jelentős növekedése után ismét visszaesett, jól tükrözve a termelők fokozódó óvatosságát a bizonytalan piaci és időjárási környezetben. Mózes Petra, a RAGT termékmenedzsere lapunknak elmondta, hogy a döntéseket ma már elsősorban a jövedelmezőség és a versenyképes alternatív kultúrák határozzák meg, miközben a támogatási rendszer csak részben tudja mérsékelni a kockázatokat. Ugyanakkor a szója agronómiai előnyei, a vetésforgóban betöltött szerepe, valamint a GMO-mentes alapanyagok iránti stabil kereslet továbbra is erős érveket jelentenek a termesztése mellett, különösen hosszabb távon.
A szója vetésterülete az elmúlt években jelentős ingadozást mutatott Magyarországon. A 2023-2024 közötti időszakban látványos növekedés volt tapasztalható, amikor a terület 58 ezer hektárról több mint 110 ezer hektárra bővült.
2025-re azonban már közel 30%-os visszaesés következett be, így mintegy 79 ezer hektáron termesztették a növényt.
A támogatások sem tudnak mindent ellensúlyozni
Mint megtudtuk, a termelők döntéseit elsősorban gazdasági szempontok befolyásolják: a szója jövedelmezősége erősen függ a piaci áraktól, különösen más kultúrákkal - például a napraforgóval - való összevetésben. Bár a fehérjenövényekhez kapcsolódó támogatások stabilizáló tényezőt jelentenek, önmagukban nem minden esetben képesek ellensúlyozni az ár- és hozamingadozásból fakadó kockázatokat.
Agronómiai szempontból ugyanakkor a szója számos előnyt kínál. Pillangós növényként képes a légköri nitrogén megkötésére, ami csökkenti a műtrágyaigényt és javítja a talaj tápanyag-ellátottságát. Ez nemcsak közvetlen költségcsökkentést jelent, hanem az utónövények - különösen a kalászosok - számára is kedvezőbb feltételeket teremt, gyakran mérhető terméstöbblettel
- fejtette ki Mózes Petra.
Megéri termeszteni, de odafigyelést igényel
A szója jól illeszthető a vetésforgóba, hozzájárul a termesztési szerkezet diverzifikálásához, valamint mérsékli az egyoldalú növénytermesztésből fakadó kockázatokat. Korai betakarítása pedig megfelelő időt biztosít az őszi vetések előkészítésére.
A sikeres termesztés ugyanakkor megfelelő termőhelyet és precíz technológiát igényel. A szója a jó vízgazdálkodású, középkötött talajokat kedveli, érzékeny a pangó vízre és a virágzáskori aszályra. Bár képes a nitrogénmegkötésre, ez csak megfelelő Rhizobium-oltás mellett érvényesül, miközben a foszfor- és káliumellátás kulcsszerepet játszik a termésképzésben.
A hozamok Magyarországon jellemzően 2,5-3,0 t/ha körül alakulnak, kedvező körülmények között azonban a 4-5 t/ha is elérhető. Ebben meghatározó szerepe van a csapadék eloszlásának, a fajta genetikai adottságainak és a termesztéstechnológia színvonalának.
Az általunk megkérdezett szakember kiemelte, hogy a vetőmag minősége kiemelt jelentőségű a szója termesztésében, hiszen ez alapozza meg az állomány egyöntetűségét és terméspotenciálját. A megfelelő fajta kiválasztásakor a termőhelyhez illeszkedő éréscsoport, a termőképesség, a stressztűrés, valamint a betegségekkel szembeni ellenállóság egyaránt fontos szempont.
Gazdasági oldalról azonban fontos előny, hogy a szója iránt stabil kereslet mutatkozik, különösen a GMO-mentes alapanyag iránt. Az EU fehérjeimport-függősége miatt a hazai termelés stratégiai jelentőségű. Hosszabb távon a fehérjenövény-stratégiai célok és a GMO-mentes alapanyag iránti kereslet továbbra is fenntartják a szója szerepét a vetésszerkezetben.