Az áruházak polcain látszólag óriási a választék: különböző ízesítésű kenyerek, kekszek, rágcsálnivalók és sütemények közül választhatunk. Valójában ezek jelentős része ugyanazt a néhány alapnövényt, például a búzát, a rizst vagy a kukoricát és ezen növények intenzív körülményekre nemesített fajtáit tartalmazza. A valódi változatosság persze nem az ízesítések, hanem a növényfajok és fajták sokféleségében mérhető. Ha étrendünk többféle növényfajt és ezek változatos fajtáit tartalmazza, az nemcsak táplálkozásunkat teszi változatosabbá, hanem az élelmiszerbiztonságot is erősíti: ha egy növénykultúra a megváltozott körülmények miatt gyengébben teljesít, egy másik kompenzálhatja a hiányát - írja az ÖMKi közleményében.

Változás a boltokban: eddig kidobták, ma aranyat ér ez a szuperélelmiszer

2035-re 3,1 billió dolláros új piac formálódik az élelmiszeriparban, ahol a növekedés döntő része a szerkezeti átalakulásokból fakad.

A diverzitás szerepe a változó klímában

Az iparszerű mezőgazdaság gyakran monokultúrákra épül: hatalmas területeken egyetlen növényfajt termesztenek, akár éveken keresztül. Ez leegyszerűsíti a gépesítést és növeli a rövid távú hozamot, ugyanakkor fokozza a kártevők, növénybetegségek és az időjárási szélsőségek okozta kockázatokat. A klímaváltozás egyre gyakoribb aszályokat, hőhullámokat és szélsőséges csapadékeloszlást hoz.

Ebben a bizonytalan környezetben a biológiai sokféleség biztosítékot jelent. A különböző növényfajok és -fajták eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek: egyesek jobban tűrik a szárazságot, mások ellenállóbbak bizonyos betegségekkel szemben. A diverzifikált vetésszerkezet csökkenti a teljes terméskiesés kockázatát, javítja a talaj egészségét, és fenntarthatóbb termelési rendszert eredményez. 

Ezt a 3 növényt ültesd a kertbe: ingyen elvégzik helyetted a piszkos munkát

A konyhakert művelésébe számos ott élő állat is besegít, míg mások ellenünk dolgoznak.

Régi gabonák új esélye

Különösen fontos ebben a kontextusban az ősgabonák szerepe: ezek a régi gabonafajok - mint az alakor vagy a tönke - kedvezőtlenebb talajokon, extenzív körülmények között is sikerrel termeszthetők, növényvédőszer-használat nélkül. Bár terméshozamuk jó adottságú termőhelyeken alacsonyabb a modern búzafajtákénál, kedvezőtlen körülmények között versenyképes hozamra és nagyobb termésstabilitásra képesek. Mindez kiemelt jelentőséggel bírhat a klímaváltozás által egyre inkább érintett mezőgazdasági környezetben.

Az elmúlt években ráadásul ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központban őrzött ősgabona-tájfajták és régi magyar gabonafajták iránt. A gabonatermesztők közül egyre többen jelentkeznek, hogy akár többhektáros területen termesszenek ilyen génbanki tételeket. Ennek hatására a Központ új mintaprogramjai között helyet kapott a „Mindennapi kenyerünk” program is, amelynek célja a génbanki gabonatételek megváltozott klimatikus viszonyok közötti termeszthetőségének vizsgálata, valamint a rendelkezésre álló vetőmagmennyiség bővítése.  

Őrület, ami a magyar boltokban folyik: már egyre több ilyen élelmiszer van

Magyarországon 13,9%-kal nőtt a biotermékek kiskereskedelmi forgalma, hazánk az Európai Unióban a második leggyorsabban bővülő piac.

A génbanki gyűjteményekben őrzött gabonák nem a múlt relikviái, hanem a jövő lehetőségei. Olyan genetikai erőforrásokat őrzünk bennük, amelyek kulcsszerepet játszhatnak a mezőgazdasági sokszínűség megőrzésében és a változó környezeti feltételekhez való alkalmazkodásban. Az utóbbi években a gazdálkodók részéről is egyre nagyobb az érdeklődés a génbanki gabonatételek iránt, ami azt mutatja, hogy a termelők egyre tudatosabban keresik a változatosabb genetikai alapokra épülő termesztési lehetőségeket

- emelte ki a „Mindennapi Kenyerünk” program kapcsán Dr. Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ vezetője.  

A program keretében 2026 őszétől 50 génbanki gabonatétel kisparcellás vizsgálata és szaporítása indulhat el, amely a következő években összesen 100 tételre bővül majd. A vizsgálatok az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet révén a szári Csoroszlya Farmon ökológiai művelésben, míg a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ által az intézet tápiószelei területein kisparcellás körülmények között zajlanak majd.

Súlyos tilalom lépett érvénybe: ezt mindenkinek tudnia kell

Számos terület-, és állatalapon nyújtott támogatás alapvetése a Feltételesség szabályrendszerének megtartása.

Mivel hazánkban egyre nagyobb az igény a pelyvás búzák fajtáira és tájfajtáira, az alakor- és tönkegyűjtemények egyes tételeinek vizsgálata is szerepel a programban. A kutatók a termeszthetőség mellett a gabonák beltartalmi értékeit és a belőlük készült lisztek sütési tulajdonságait egyaránt értékelik.  A cél nem pusztán a múlt megőrzése vagy megidézése, hanem annak vizsgálata, hogy a változatos genetikai erőforrások milyen szerepet játszhatnak a jövő alkalmazkodó növénytermesztésében. 

Mit tehetünk vásárlóként?

A mezőgazdasági sokféleség megőrzése nemcsak a kutatóintézetek és a gazdálkodók feladata: a fogyasztók döntései is alakítják, mi kerül a termőföldbe és végső soron az asztalunkra. Ha tudatosan választunk régi gabonafajtákból készült termékeket, hozzájárulunk ahhoz, hogy ezek a különleges növények ne csak a génbankokban, hanem élelmiszerként is fennmaradjanak.