agrarszektor.hu • 2026. június 1. 15:31
A száraz tavasz után, amikor a nyári növények a vetés óta eltelt időszakban a szükséges csapadékmennyiségnek mindössze negyedét-felét kapták meg, és az őszi vetések szemnövekedéséhez sem érkezett megfelelő mennyiség, most óriási szükség van a csapadékra. Az előttünk álló napokban sokfelé várhatók esők, záporok, zivatarok, melyekből nagy területen számíthatunk 10 mm-t meghaladó összegekre, lokálisan pedig jelentős mennyiség is hullhat.
Az elmúlt tíz napban nagyrészt száraz időben volt része Magyarországnak. Csak szerdán, szombat este és vasárnap fordultak elő kiadósabb záporok, hevesebb zivatarok főként a Dunántúlon és hazánk északkeleti harmadán - derült ki a HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentéséből. Az ezekből hullott csapadékmennyiség azonban messze elmarad a május utolsó dekádjában szokásostól, 10 mm-t meghaladó mennyiség csak a Dunántúl nyugati részén és egy-egy kiadósabb zápor által érintett foltban esett. Az elmúlt 30 nap csapadékösszege a május második és harmadik hetében hullott jelentős mennyiségnek köszönhetően az ország déli felén sokfelé mutat pozitív eltérést a sokéves átlaghoz képest.
A tavaszi csapadékmennyiségének jelentős része is ekkor hullott le. 100 mm-t meghaladó mennyiség sajnos csak a délnyugati országrészben esett, a Tiszántúl északi felén pedig mindössze 30-50 mm-t lehetett mérni. A sokéves átlagnál a délnyugati területeken is kevesebb esett, északon pedig többfelé annak mindössze fele-harmada.
A múlt héten a nyugati határszél és egy-egy felhőszakadás által érintett folt kivételével tovább száradt a talaj. Ahol volt is csapadék a hétvégén, az csak a felszín közeli néhány centimétert nedvesítette át. Hazánk jelentős részén, az Alföldön és a Dunántúl északkeleti felén azonban kritikusan száraz a felső egy méteres talajréteg, a növények számára hasznosítható víztartalma nem éri el a 40, sokfelé a 30 %-ot sem. Az Alföldön 100-130 mm nedvesség hiányzik a telítettséghez képest.
A hőmérséklet a múlt hét közepén átvonult hidegfront mögött jelentősen visszaesett. A hét első felében még 30 fok fölé melegedett a levegő, csütörtöktől azonban véget ért a májusi kánikula, és 23-28 fok közé mérséklődött a meleg. Pénteken és szombaton hajnalra többfelé 10 fok alá hűlt a levegő, péntekre virradó éjszaka a fagyzugokban mindössze 1-4 fokot lehetett mérni.
Az őszi kalászos vetésekben a tavaszi csapadékhiány jelei megmutatkoznak, zöld tömegük növekedése idő előtt csökkenni kezdett. Az őszi búza a szemfejlődés fázisában jár, a repce is a magképződés fázisában van. A május közepi csapadék nagyon sokat jelentett az állományoknak, a további veszteségeket jelentősen csökkentette, de az optimális fejlődéshez májusban is több nedvességre lett volna szüksége a növényeknek, mint ami rendelkezésre állt.
A nyári kapás növények vetésekor a magok igen száraz talajba kerültek, az állományok öntözés nélkül egyenetlenül, gyengén vagy sehogy sem keltek ki. Ezeknek a növényeknek életmentő volt a május közepén lehullott csapadék, ami megszűntette a vegetációs időszak kezdetén jelentkező aszályt, azonban optimális fejlődésükhöz további csapadékra lenne szükség, a Tiszántúl északi fele mellett máshol is egyre többfelé tért vissza az aszály.
A mögöttünk álló egy hétben jellemzően száraz volt a növények levélének felülete, hosszabban nedves időszakok szerdán és a hétvégén fordultak elő a csapadékkal érintett dunántúli és északkeleti területeken. Az ország nagy részén a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének nem kedvezett az időjárás. Párás időszakok főként a nyugati országrészben fordultak elő, de ezek hossza sem volt jelentős.
Az NDVI vegetációs index térképek a május közepére vonatkozó állapotot mutatják. Az index értéke az évnek ebben az időszakában természetesen magas. A jelentős mennyiségű csapadéknak köszönhetően az előző, aszályos időszakban tapasztalt csökkenés is megállt, sőt, többfelé növekedés figyelhető meg. Az anomália térkép tavasszal sokáig a szokásosnál fejlettebb vegetációt mutatott, majd a hosszú száraz időszak során egyre többfelé (elsősorban a gyepes vidékeken) jelent meg negatív eltérés, de május közepén ismét az átlagosnál zöldebb területek aránya vált meghatározóvá.
A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 330 és 380 foknap között alakul. A tavalyi értéket 30-50 foknappal, a sokéves átlagot pedig 10-20 foknappal haladja meg. Ez azt jelenti, hogy a vegetáció fejlődéséhez a hőmérsékleti feltételek az előző évinél kicsit jobbak.
A következő héten héten változékony, többször csapadékos időben lesz része a magyaroknak. Többször, többfelé várhatók esők, záporok, zivatarok, a jelenlegi számítások szerint nagyobb eséllyel hétfőn, szerdán, keleten csütörtökön valamint szombaton ismét országszerte. Összességében 10-25 mm közötti mennyiség valószínű, de lokálisan ennél jóval több is hullhat. Hazánk nagy részén megáll a talaj nedvességvesztése, a hét végére sokfelé mérséklődik vagy meg is szűnik a mezőgazdasági aszály. A növények levélzete azonban gyakran lesz tartósan nedves, vizes, ami a gombás megbetegedések kialakulásának és terjedésének kedvez. A hőmérséklet nem változik számottevően, a maximum értékek 23-28 fok körül alakulnak, ennél hűvösebb idő hétfőn, és szerdán a tartósan felhős, csapadékos Dunántúlon lehet. Éjszakánként jellemzően 11-16 fok közé hűl le a levegő.