agrarszektor.hu • 2026. július 8. 12:14
Az idei aratási szezonban az időjárási szélsőségek jelentősen rontották a terméseredményeket, miközben a felvásárlási árak is elmaradnak a korábbi évek szintjétől. A búzából ugyan elegendő mennyiség terem a hazai ellátás biztosítására, de a termelők jövedelmezőségét komolyan rontja az aszály, az erős forint és a gyenge piaci kereslet. Az Aratási Koordinációs Bizottság ülése után tartott sajtótájékoztatón a szakemberek beszéltek arról, hogy az alkalmazkodás, a termesztésszerkezet átalakítása és a hazai feldolgozás erősítése kulcskérdéssé vált.
Nem ígérkezik kedvező évnek a 2026-os a növénytermesztés szempontjából – erről beszélt az Aratási Koordinációs Bizottság ülését követő sajtótájékoztatón Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Mint fogalmazott, tavasszal még úgy tűnt, hogy az áprilisi havazásnak köszönhetően feltöltődhetnek a talajok vízkészletei, ezt követően azonban rendkívül kevés csapadék érkezett, így már a termékbemutatókon látszott, hogy problémás szezon elé néznek a gazdálkodók.
A szakember szerint a búza és az árpa esetében átlagosan mintegy egy tonnával alacsonyabb termésátlagokra lehet számítani a korábbi évekhez viszonyítva. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hazai ellátás nincs veszélyben, hiszen a várható mintegy 4 millió tonna búzatermésből körülbelül 1,1 millió tonna kerül a malomiparba, ami biztosítja a magyar lakosság kenyérellátását. Petőházi Tamás arra is felhívta a figyelmet, hogy a takarmányipar az elmúlt években egyre nagyobb mennyiségben használ fel őszi kalászosokat, így ezek szerepe folyamatosan növekszik a takarmányozásban.
A terméskiesés mellett a piaci árak sem kedveznek a gazdáknak. A búza tonnánkénti felvásárlási ára jelenleg 60 ezer forint körül alakul, ami elmarad az elmúlt évek átlagától. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke szerint az erősödő forint is jelentősen rontja a termelők pozícióját, hiszen emiatt tonnánként 7-9 ezer forinttal alacsonyabb bevételhez jutnak, mint egy évvel korábban. A piaci kereslet is visszafogottabb a megszokottnál. Korábban ilyenkor az olasz felvásárlók már jelentős mennyiségben megjelentek a magyar piacon, ami rendszerint felfelé hajtotta az árakat, idén azonban ez a kereslet jóval visszafogottabb.
A klímaváltozás egyre látványosabban alakítja át a hazai növénytermesztést. Idén először fordult elő, hogy a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami jól mutatja, hogy a termelők alkalmazkodni próbálnak az egyre szárazabb körülményekhez
- fogalmazott Petőházi Tamás.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Magyarországon csökken a kukorica vetésterülete, Lengyelországban éppen növekedés figyelhető meg ezen a téren.
A szakember szerint a gazdák jelenleg azt keresik, hogyan lehet a megváltozott klimatikus viszonyok között is nyereséges növénytermesztést folytatni. Kitért arra is, hogy az El Niño időjárási jelenség újabb bizonytalansági tényezőt jelenthet a világpiacon. Ha Dél-Amerikában jelentős terméskiesés következik be, annak a globális gabonapiacra is komoly hatása lehet.
Molnár János István agrárgazdaságért felelős államtitkár a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az idei időjárás összességében nem kedvezett a mezőgazdaságnak. A tavaszi fagykárokat követően az elmúlt hetek rendkívüli hőhullámai egyaránt kedvezőtlenül érintették a tavaszi és az őszi vetésű növényeket. Ennek ellenére az aratás fennakadások nélkül zajlik. Elmondta, hogy a tavaly elvetett mintegy egymillió hektár búza betakarítása jelenleg mintegy 60 százalékos készültségnél tart. Az országos termésátlag hektáronként megközelíti a 4 tonnát, ugyanakkor jelentős területi különbségek figyelhetők meg: egyes vármegyékben 6 tonna körüli átlagtermések születtek, míg máshol mindössze 3 tonna körüli eredmények várhatók. Az államtitkár szerint a búza minősége kedvező képet mutat, és várhatóan mintegy 4,2 millió tonna termés kerül a magtárakba, ami elegendő a hazai igények kielégítésére, így ellátási problémára nem kell számítani.
Az őszi árpa esetében a betakarítás már teljes egészében befejeződött. A mintegy 350 ezer hektáron termesztett növény országos termésátlaga 4,37 tonna hektáronként, amelyből exportárualap is rendelkezésre áll. A káposztarepce betakarításának mintegy háromnegyede készült el, miközben a vetésterülete tovább csökkent. Az országos termésátlag hektáronként hozzávetőleg 2,6 tonna. A többi kalászos közül a tritikálé, a rozs, a zab és a tavaszi árpa betakarítása még folyamatban van. Az eddigi adatok alapján a tritikálé termésátlaga mintegy 3,5 tonna, a rozs 4 tonna, a zab pedig körülbelül 2 tonna hektáronként. A betakarítás várhatóan a jövő hét végére befejeződik.
Nagyobb hangsúlyt kell helyezni a hazai élelmiszer-feldolgozásra. Az ország számára nagyobb hozzáadott értéket jelent, ha az alapanyagokat belföldön dolgozzák fel, nem pedig nyersanyagként exportálják, majd késztermékként importálják vissza
- fogalmazott Molnár János
Beszámolt arról is, hogy jelenleg készül egy hosszú távú agrárstratégia, amelynek kidolgozásába számos szakmaközi szervezetet bevonnak. Céljuk, hogy a jövőbeni agrárszabályozás minél szorosabban épüljön a szakmai szervezetek tapasztalataira és javaslataira.