agrarszektor.hu • 2026. július 8. 09:46
A rendkívüli hőség és a klímaváltozás hatásai miatt a megszokottnál lényegesen korábban indult el az idei aratás, a szélsőséges időjárás pedig komoly terméskiesést okoz a mezőgazdaságban. Az őszi árpa és a búza hozama is messze elmarad a várakozásoktól, ami a kedvezőtlen exportpiaci feltételekkel együtt több százmilliárd forintos veszteséget jelent az ágazatnak, és túlélésre kényszeríti a hazai gazdaságokat.
A betakarítás a klímaváltozás közvetlen hatásaként már június első harmadában kezdetét vette. Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke ismertette, hogy az őszi árpa aratása gyakorlatilag lezárult, a hektáronkénti 4,3–4,4 tonnás országos átlaghozam azonban jelentős elmaradás a tavalyi 5,6 tonnához képest. Hasonlóan kedvezőtlen a helyzet a búza esetében is, amelynél a csaknem 989 ezer hektáros vetésterület több mint felén már végeztek a munkákkal. Egyes régiókban mindössze féltermést tudnak betakarítani, és a ritka állomány miatt a kombájnok is a megszokottnál gyorsabban haladnak. A búza hektáronkénti átlaghozama várhatóan 3,6–3,7 tonna között alakul majd, így az országosan remélt ötmillió tonna helyett négymillió tonna alatt marad a teljes betakarított mennyiség - írta az Infostart.
A megszokott mennyiséghez képest jelentkező, nagyjából kétmillió tonnás összesített terménykiesés több százmilliárd forintos bevételkiesést jelent a szektornak. A termelők most abban bíznak, hogy az őszi kapásnövények, vagyis a kukorica és a napraforgó túlélik a rendkívüli hőséget, és a csapadék megérkezésével némileg ellensúlyozni tudják a nyári veszteségeket. A helyzetet tovább nehezíti a kedvezőtlen exportpiaci környezet, ugyanis az euró árfolyamának gyengülése miatt a termelők tonnánként 7–9 ezer forinttal kapnak kevesebbet az exportgabonáért a tavalyi évhez képest.
A csapadékhiányos időjárásra és a mind gyakoribb aszályokra az ágazatnak technológiai és szemléletbeli váltással kell reagálnia. Bár zajlanak öntözésfejlesztési programok, Magyarországon mindössze 350 ezer hektárt lehet gazdaságosan öntözni. Ahol ez nem kivitelezhető, ott feltétlenül a vízvisszatartásra és a nedvességmegőrző talajművelési eljárásokra, például a sekély vagy a forgatás nélküli talajművelésre kell helyezni a hangsúlyt. Emellett elkerülhetetlenné válik a vetésszerkezet átalakítása is, így a jelenlegi négy-öt meghatározó főnövény mellett a jövőben akár nyolc-tizenkét alternatív növényfajt is be kell vonni a termesztésbe, hogy a gazdaságok a diverzifikáció révén megőrizhessék a stabilitásukat.
A kenyér és a liszt esetleges drágulásával kapcsolatban a szakmai szervezet elnöke kifejtette, hogy a hazai gabonaárakat alapvetően a nemzetközi piac és az exportárak határozzák meg. Mivel a szántóföldi növénytermesztők a termékpálya legelején állnak, messze megelőzve a felvásárlókat, a kereskedőket, a malomipart és a sütőipart, egyáltalán nincs ráhatásuk arra, hogy az értékesítési lánc végén szereplők miként érvényesítik majd a saját áremelési igényeiket.