agrarszektor.hu • 2026. augusztus 2. 18:28
A napraforgó a legnagyobb területen termesztett olajos növény hazánkban. A termelés hatékonysága a hibridek használatával jelentősen javult, ennek ellenére növényvédelmi szempontból még az érzékeny kultúrák közé sorolható - olvasható a NAK oldalán.
Célszerű a virágzásban, majd az azt követő időszakban is folyamatosan monitorozni az állományokat a kártétel minimalizálása érdekében. Elsősorban a tányért fertőző növénypatogén gombák, vagyis a Botrytis cinerea és a Sclerotinia sclerotiorum jelentenek problémát. Emellett a virágzati részek fogyasztásával mennyiségi- és minőségi kárért néhány kártevő is felelős lehet. Talán a leggyakrabban a levéltetvek kártétele jelenik meg, de a napraforgómoly (Homoeosoma nebulellum), a bagolylepkék és az amerikai kukoricabogár (Diabrotica virgifera) is jelentős problémát okozhat. Az utóbbi években a zöld vándorpoloska (Nezara viridula) és az ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) is egyre gyakrabban jelenik meg a tányérokon. Ugyanakkor az érésben lévő kaszatokat számos madárfaj is elfogyasztja.
A botritisz a tányérrothadás mellett bimbóelhalásért is felelős lehet, de a növény összes föld feletti részén okozhat tüneteket. A csapadék, a harmat, a sűrű növényállomány, az erős gyomosodás és a túlzott N-ellátás is hozzájárul a fertőzéshez. A nagy olajtartalmú, vékonyabb kaszathéjú fajták többnyire érzékenyebbek. A fertőzés kritikus időszaka a virágzás után jellemző. A fertőzés általában sebeken keresztül történik, de a gomba épp bőrszöveten keresztül is képes behatolni a növénybe. A kórokozó szkleróciummal évtizedekig fennmaradhat a talajban, de a fertőzött növényi maradvány is fontos fertőzési forrás. Kémiai védekezésre néhány hatóanyag engedélyezett (azoxistrobin, boszkalid-piraklostrobin, fluopiram- protiokonazol, izofetamid).
A Sclerotinia sclerotiorum a tányérrothadás mellett a szárat is károsíthatja. A fertőzött tányér rostokra esik szét. A kórfolyamatot általában a szkleróciumokból továbbfejlődött, esővel felcsapodó spórák indítják el. A védekezésben a vetésforgó, a fertőzött növényi maradványok talajba forgatása, a biológia ágensek alkalmazása (Pythium oligandrum) is fontos szerepet játszik. Kémiai védekezésre a botritiszes tányérrothadás ellen ismertetett hatóanyagok mellett a difenokonazol és a mefentriflukonazol hatóanyagok is engedélyezettek.
A levéltetvek szívogatása a tányéron a torzulásához, valamint a kaszatok részleges sterilitáshoz vezethet. A virágzati részek mellett a kártétel más növényi részen is megjelenhet. A legjelentősebb faj a fekete répalevéltetű (Aphis fabae). A védekezésben kiemelten fontos a természetes ellenségekre való támaszkodás, ezért érdemes kerülni a széles hatásspektrumú növényvédő szereket. A kémiai védekezést (acetamiprid, deltametrin, flonikamid, lambda-cihalotrin, tau-fluvalinát, pirimikarb) a tömeges lárvakeléshez kell igazítani.
Emellett a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) és a gamma-bagolylepke (Autographa gamma) károsítása is jelentős lehet. Erős nyomásra főként száraz, aszályos években számíthatunk. A hernyók a tányér megrágásával utat nyitnak számos kórokozó fertőzésének, sőt a rágcsálékkal és az ürülékkel szennyezést is okoznak. A védekezésben a megfelelő gyomszabályozásra törekedjünk a tábla környékén, ezzel csökkentve a potenciális gazdanövények körét. Emellett állománykezelésre (deltametrin, lambda-cihalotrin tau-fluvalinát) is szükség lehet.
A napraforgómoly lárvái a magkezdeményeket és a magot is károsíthatják. Gyakori, hogy szövedékük akár az egész tányéron megjelenik. A védekezésben az árvakelés és a fészkesvirágú gyomok gyérítése kiemelten fontos. Ellenálló hibrid választásával is mérsékelhető a kár, mely vastagabb héját a lárva nem képes átrágni. A kémiai védekezés a lárvák tömeges kelésekor célszerű (acetamiprid, lambda-cihalotrin).
Az amerikai kukoricabogár imágók is súlyos károkat okozhatnak. Többnyire a tányér széli nyelves virágokkal táplálkoznak, de a csöves virágok bibéjének károsításával már jelentős termésveszteséget okozhatnak. A poloskák szívogatásakor többnyire a termés elszíneződése és deformációja jellemző. A védekezésben a legfontosabb a fő tápnövények egymás melletti vetésének elkerülése.
Kémiai védekezés kijuttatás előtt érdemes ellenőrizni a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.