Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
2026-ban először haladhatja meg a napraforgó vetésterülete a kukoricáét Magyarországon.
Felpöröghet a szójabab piaca, legfrissebb adatok szerint az egy évvel korábbitól mintegy 4 százalékkal nagyobb területen teremhet idén.
A napraforgó-termesztés sikerét nemcsak a mennyiség, hanem a minőség is meghatározza.
Egyre több gazda számára reális menekülőút a napraforgó, a vetésterület idén is rekordokat dönthet.
A klímaváltozás alkalmazkodásra, a korábbi bevett módszerek minél gyorsabb újragondolására kényszeríti a magyar mezőgazdaságot.
Az elmúlt évek kedvező trendjeit követve idén tovább erősödött a napraforgó-termesztése Magyarországon.
A mezőgazdasági óriásvállalat szerint hatalmas lehetőségek vannak a magyar napraforgó-termesztésben.
Egyre több szó esik arról, hogy a termelők hogyan tudnak hatékonyan alkalmazkodni az egyre romló időjárási és környezeti feltételekhez.
Befejeződött a napraforgó-rejtély fizikai, meteorológiai és rovartani vizsgálata az ELTE-n.
Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet közepette sok gazda már egy átlagos-közepes napraforgóterméssel is elégedett lenne.
Vannak, akik a nehézségek hatására csökkenteni próbálnak a termelési költségeiken, ám ez sose jó megoldás.
Az első becslések alapján akár egytizedével is csökkenhet Ukrajna gabonatermése idén az előző évhez képest.
Csökkenőben a búza vetésterülete Ukrajnában, a kukoricánál és az olajos növényeknél erős növekedést lehetett megfigyelni.
Csúcsra tör a napraforgó, csökken a kukoricaterület, indul a tavaszi vetés hazánkban.
Megjelent az Agro Napló napraforgóval foglalkozó különkiadványa.
A napraforgó termesztésének sikere a megfelelő genetikai adottságú hibrid mellett a jól kivitelezett agrotechnikában rejlik
Az év nagy kérdése, hogy a tavalyi év rendkívüli volt, vagy innentől már ez lesz a szokásos.
A vetésterület és a vetőmagok iránti kereslet növekedése is azt jelzi, hogy sok magyar termelő fordul a napraforgó felé.
Az elmúlt napok esőzései kedvező hatással lehetnek a növénytermesztésre Magyarországon.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint még a tavalyinál is gyengébb idén a gabonakombájnok forgalma Magyarországon.
Több olyan zöldségnövényünk van, melyek egyszerűen termeszthetők, de már nincsenek a kiskertekben és a boltokban, mert kimentek a divatból.
Úgy fest a talaj április végén, mintha már nyár eleje lenne - egyelőre nem indul jól az idei szántóföldi szezon.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Május 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrofood Konferenciát Kecskeméten.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
