A vetésszerkezeti döntéseket jelentősen befolyásolták az előző szezon tapasztalatai: a kukoricát súlyosan érintették az aszályos körülmények, ami rontotta jövedelmezőségét, míg a napraforgó stabilabb teljesítményt nyújtott 2025-ben is. Ennek következtében a gazdálkodók bizalma egyértelműen a napraforgó felé fordult a tavaszi vetésű stratégiai kultúrák között. A növény jobb stressztűrő képessége, különösen az aszályos és szélsőséges időjárási helyzetekben, versenyelőnyt jelentett a vetésszerkezet kialakításakor - írja közleményében a Sygenta.

Tovább emelkedik a magas olajsavas napraforgó aránya

A napraforgó termesztésén belül további elmozdulás figyelhető meg a magas olajsavas hibridek irányába: arányuk a korábbi 30-33%-ról 2025-ben 40%-ra nőtt, 2026-ban pedig akár a 45%-ot is elérheti. Ez a tendencia a piaci igények változását és a magasabb hozzáadott érték iránti törekvést jelzi. A 2026-os szezon ugyanakkor jelentős kockázatokat is hordoz. A prognózisok szerint idén is száraz évnek nézünk elébe, már a tavaszi időszakban is több térségben jelentős csapadékhiány tapasztalható. Emiatt a vetések időzítése szűk időablakba kényszerül, a gyomirtás is nehezebbé válik, miközben a rovarkár és a vadkár is fokozott figyelmet igényel.

Világpiaci környezet: erősödő növényi olaj kereslet, nyomás alatt a kukorica

A globális napraforgópiacon a keresletet tovább erősíti az energiaárak emelkedése és a nyersolaj-ellátás zavara, amelyek növelik a növényi olajok iránti igényt. A termelési oldal ezzel szemben évek óta viszonylag stabil, az országok közötti vetésterület-változások nagyrészt kiegyenlítik egymást. A világpiacon meghatározó szereplők közé tartozik Ukrajna és Oroszország, amelyek együttesen a globális napraforgó termelés több mint felét adják, míg az Európai Unió mintegy 15%-os részesedéssel a harmadik legnagyobb szereplő. A globális piacon nagyot lépett előre Argentína, ahol folyamatosan növekszik a vetésterület.

Az EU-n belül a termelés döntő része néhány ország, köztük Románia, Bulgária, Magyarország és Franciaország gazdáinak a kezében összpontosul. Magyarország stabilan az egyik legnagyobb termelő, és kedvező évjáratokban kiemelkedő termésátlagainak köszönhetően a kibocsátás tekintetében is az élmezőnybe tartozik. A kukorica világpiacát jelenleg bőséges készletek jellemzik: a globális zárókészlet közel 295 millió tonna, ami alapvetően alacsony árszintet teremt a piacon. A kínálati oldalon Brazília meghatározó szerepe tovább erősödik, miközben az Egyesült Államok, Ukrajna és az Európai Unió termelése területileg nagyrészt stabil. Ukrajna továbbra is kulcsszereplő az exportpiacokon, míg az EU inkább belső felhasználásra termel, időjárási kitettsége miatt változó eredményekkel. Magyarország az EU egyik jelentős kukoricatermelője, ugyanakkor az elmúlt évek aszályos időjárása és a vetésterület csökkenése miatt elvesztette exporttöbblet-termelő státuszát, és importra szorul.