Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) 2026 április végén közzétett operatív jelentése szerint a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,8 millió hektár körül alakult, amiből a napraforgó tervezett vetésterülete 810,7 ezer hektár volt. A gazdák az operatív jelentés időpontjáig 221,9 ezer hektáron, vagyis a terület 27,4%-án végeztek a vetéssel. És bár idén március végén csapadékosabb időjárásban lehetett részünk, ezt követően azonban az április hűvös és száraz volt. A talajok azóta lényegében csak egyre szárazabbak lettek, májustól júliusig gyakorlatilag nem volt része Magyarországnak olyan hosszú, kiadós és áztató esőben, amire a növényeknek szükségük lett volna. Az Agrárszektor által május elején megkérdezett gazdák szerint voltak térségek, ahol a tavaly áprilisi csapadékmennyiség tizede hullott csak le, máshol a hideggel és a károsítókkal gyűlt meg a termelők baja. Ezen okokból kifolyólag a gazdák már akkor se nagyon hittek benne, hogy az idei termés jó lehet.
Borítékolható az idei katasztrófa? Ez a csapás földre küldhet sok gazdát
A HungaroMet Zrt. legfrissebb agrometeorológiai jelentése szerint az elmúlt héten hétfőn többfelé, vasárnap elszórtan alakultak ki záporok, zivatarok, de 5-10 mm-t meghaladó csapadék csak kis területeken hullott. Az elmúlt 30 napban az Alföld nagy részén 5 mm-nél is kevesebb eső esett, az átlaghoz képest jelentős a hiány. Május óta országszerte 70-140 mm csapadék hiányzik. A talaj a Balatontól délnyugatra még tartalmaz némi nedvességet, máshol azonban kritikusan száraz, a felső egy méteres réteg nedvességtartalma sokfelé 30% alatt van. A hét eleji 30 fok körüli maximumok péntekre sokfelé 40 fok közelébe emelkedtek. A napraforgó kényszerérésben van, zöld tömege több térségben már a 2022-es aszályos évnél is kisebb.
Rózsa Ádám, a Fejér megyei EAG Zrt. növénytermesztési főágazatvezetője májusban arról beszélt portálunknak, hogy április közepére sikerült végezni a tavaszi vetési munkálatokkal, idén tavasszal 653 hektáron vetettek napraforgót. A szakember szerint már akkor látható volt, hogy 2026-ban súlyos problémát fog okozni a csapadékhiány, és hogy a tavaszi vetések nem hozhatnak jó eredményt. És ez a jóslat sajnos valóra is vált: Rózsa Ádám elmondása szerint a napraforgótáblákat is jelentősen megviselte az idei évben tapasztalható csapadékszegény időjárás, de talán egy fokkal jobban bírják, mint a kukorica. Ennek ellenére már most jelentős kiesésekről lehet beszélni, a hektolitersúlyban is lesznek problémák, de a tányérok is kisebb méretűek a megszokottnál. A cég növénytermesztési főágazatvezetője beszélt arról is, hogy a tavaszi gyomirtások változatos eredményűek voltak, nyáron viszont vagy elmaradtak, vagy csökkent mértékben hajtottak végre gombaölőszeres kezeléseket. A makrofominás megbetegedés, más néven hamuszürke szárkorhadás kártétele is látszik már. Itt az a probléma, hogy az engedélyezett gyomirtók nem hatékonyak ellene - közölte a szakember. A várható hozamokat illetően Rózsa Ádám nem volt túlzottan optimista. Mint mondta, nagyon heterogének az állományok, vannak üdébb, de vannak elszáradófélben levő táblák is. Jelenleg hektáronként 2-2,5 tonnás eredménnyal számolnak, de már az is borítékolható, hogy az aszály miatt az aratás is előrébb fog jönni.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei székhelyű Szuro-Trade Kft. növénytermesztési üzletágának igazgatója kicsit optimistább hangot ütött meg. Szurovcsák Dávid elmondta, hogy idén tavasszal mintegy 430 hektáron vetettek napraforgót, az állományok viszont nagyon változó képet mutatnak. Nyíregyházánál, ahol homokosabb földben vannak, ott mostanra eléggé megviselte az állományokat a forróság és a szárazság, míg más térségekben, például Beszterecnél, Demecsernél és Nagykállóban kevésbé okozott problémákat az időjárás. Növényvédelem terén se volt szükség túl sok beavatkozásra: a szakember szerint egyszer hajtottak végre gombaölős kezelést, mást nem kellett kijuttatni a földekre. Szurovcsák Dávid a várható hozamokat hektáronként valahol 3-3,5 tonna közöttre becsülte, de most még nem lehet előre megmondani, mi lesz a betakarítás után.
Kaposvári Péter, az Emődi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektor kérdésére elárulta, hogy az idén 120 hektáron, a rozs utáni másodvetésben vetettek napraforgót. Az állományok most vannak teljes virágzásban, és eléggé gyatra képet mutatnak. A rozs ugyanis kiveszi a víz java részét a talajból, és bár a napraforgó gyökerei mélyebbre mennek, most nem találnak elég nedvességet maguknak. Ami a növényvédelmet illeti, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cégnél sem vitték túlzásba a beavatkozásokat. A másodvetésű napraforgó a vetésnél kapott egy műtrágyát, de utána csak gyomirtózni szokták, se gombaölőszeres, se másmilyen kezelésben nem volt része. Igaz, ilyen melegben amúgy se kell ezzel foglalkozni, tette hozzá a szakember. A hozamokat illetően Kaposvári Péter is inkább borúlátó volt, mint mondta, 1-1,2 tonnás hozammal már elégedett lenne a jelen helyzetben, pedig egy normál évben 2,5-3 tonnás eredmények szoktak lenni náluk.
