A tartós kánikula, valamint az esetleges áramkimaradások és energiatakarékossági intézkedések komoly élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek.
A napraforgó növényvédelmi szempontból még mindig érzékeny kultúrának számít, aminek több károsítója is akad.
Mindenki a hőségre és az aszályra fókuszál, pedig tartós fagyok is fenyegetik Európát.
Spanyol kutatók a bakteriofágok és az illóolajok kombinált alkalmazását javasolják.
A klímaváltozásnak és a vándormadaraknak köszönhetően megjelent Magyarországon a nem őshonos, invazív Hyalomma kullancs.
Amerikai kutatók bebizonyították, hogy egy rendkívül ellenálló baktérium képes túlélni az aszteroidabecsapódások okozta hatalmas terhelést.
Egyre több gazda számára reális menekülőút a napraforgó, a vetésterület idén is rekordokat dönthet.
Az agrárium jövője azon múlik, mennyire tudjuk hatékonyan és takarékosan felhasználni a rendelkezésre álló erőforrásokat.
Jamaicában leptospirózis-járványt jelentettek be, amely feltehetően hat halálesetet okozott a Melissa hurrikán októberi pusztítását követően.
Az agrárium előtt álló legnagyobb feladat a klíma- és piaci sokkokra való felkészülés, valamint az értéklánc hatékonyságának növelése lesz.
A friss vetésekre a gombák spórával szél útján könnyen átterjednek, így egyes területeken jelentős kórokozónyomásra lehet számítani.
Új élősködő faj jelent meg Magyarországon: a japán szarvas-kullancslégy első hazai példányait azonosították.
A 2025-ös szezon tapasztalatai rámutattak arra, hogy az aranyszínű sárgaság mára az egyik legsúlyosabb fenyegetéssé vált a magyar szőlő- és borágágazatban.
Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar vármegyében igazolta a szőlő aranyszínű sárgaságát okozó kórokozó jelenlétét a Nébih.
Az őszi nagytakarítással alapozhatjuk meg a jövő év termesztési sikereit a kertben.
Nem meglepő, hogy az őszi vetések előkészítésénél az egyik legfontosabb szempont a vízmegtartás.
A Lyme-kór világszerte előfordul, Európában és Magyarországon is számottevő közegészségügyi jelentőséggel bír.
Magyarországon szigorú ellenőrzésekkel kell minimumra csökkenteni a fertőzés kockázatát.
Ezek a károsítók elleni védekezésre kell most fokozottan odafigyelniük a magyar termelőnek.
A legsúlyosabb minőségi és mennyiségi veszteséget a termesztés során a vírusos betegségek okozzák.
Az egyre szélsőségesebb időjárás a repcetermesztőket is komoly kihívások elé állítja, ezért a sikeres állomány megalapozása már jóval a vetés előtt elkezdődik.
Gyorsan jutnak el a magyarok a "bogarat akarnak etetni velünk" mondatig.
Valóban kellenek a Dunára vízlépcsők? Kiderül az Alapvetés podcast eheti adásából.
Megerősítette az afrikai sertéspestis (ASP) vírus jelenlétét két, Baranya vármegyei házisertés-állományban a Nébih laboratóriuma.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
