Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!
Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.
A kullancsok vérszívók, amelyek erdős, bozótos vagy füves területeken várnak alkalmi „gazdáikra”. Csípésük során szájszervükkel átfúrják a bőrt, és nyálukban olyan anyagokat juttatnak a szervezetbe, amelyek gátolják a véralvadást, csökkentik a fájdalomérzetet és elősegítik a kórokozók átadását. Nem minden kullancs hordozza a Lyme-kórt kiváltó baktériumot, ám a fertőzött egyedek aránya hazánkban 10-40% között mozoghat, a régiótól és környezeti tényezőktől függően. A fertőzés kockázata annál nagyobb, minél hosszabb ideig marad a kullancs a bőrben: a Borrelia baktérium átvitelének valószínűsége 24-48 óra elteltével jelentősen megnő. Emiatt a kullancs eltávolítását mindig steril eszközzel, lehetőleg speciális csipesszel kell elvégezni.
A bőrhöz közel megfogva, egyenes mozdulattal kell kihúzni az élősködőt, elkerülve, hogy szájszervei a bőrben maradjanak. A csípés helyét fertőtleníteni kell, majd az esetleges tünetek megjelenését figyelemmel kísérni.
A Lyme-kór lefolyása több szakaszban történik, és a tünetek változatossága gyakran megnehezíti a felismerést. A korai, lokalizált szakaszban a legjellegzetesebb tünet az erythema migrans, azaz a céltábla alakú bőrpír, amely a csípés helyén alakul ki, majd koncentrikus körökben terjed. Bár diagnosztikai értéke nagy, nem minden betegnél jelenik meg, így hiánya nem zárja ki a fertőzést. A korai szakaszban előfordulhat láz, fáradtság, fejfájás, izom- és ízületi fájdalom, amelyek más betegségekkel könnyen összetéveszthetők. Ha a fertőzést nem kezelik, a baktérium a vérárammal eljut a szervezet távoli részeibe, és a korai, szóródott szakaszban már a központi idegrendszer, a szív és az ízületek is érintetté válhatnak. Neurológiai tünetek - például agyhártyagyulladás, ideggyulladás, arcidegbénulás, zsibbadás, izomgyengeség, memória- és koncentrációs zavarok - gyakoriak. A szívritmuszavar és a szívizomgyulladás szintén előfordulhat, az ízületekben pedig gyulladás, duzzanat és erős fájdalom alakulhat ki.
A késői, krónikus szakaszban a tünetek még hónapokkal vagy évekkel a csípés után is jelentkezhetnek. A Lyme-arthritis, amely leggyakrabban a térdet érinti, tartós mozgáskorlátozottsághoz vezethet. Az idegrendszeri maradványtünetek közé tartozhat a krónikus fáradtság, a kognitív funkciók romlása és a pszichés zavarok is, amelyek jelentősen rontják az életminőséget.
A Lyme-kór diagnózisa
A Lyme-kór diagnózisa klinikai és laboratóriumi vizsgálatok kombinációjára épül. Az erythema migrans önmagában diagnosztikus értékű, laboratóriumi vizsgálatra ilyenkor nincs is szükség. Egyéb esetekben a szerológiai módszerek, mint az ELISA és a Western blot, a Borrelia ellen termelt antitesteket mutatják ki, azonban a korai szakaszban előfordulhat álnegatív eredmény. A polimeráz láncreakcióval (PCR) közvetlenül kimutatható a baktérium DNS-e vérből, ízületi folyadékból vagy szövetmintából. A diagnózis felállításakor azonban az orvosnak mindig figyelembe kell vennie a beteg tüneteit, kórtörténetét és a kullancscsípés lehetőségét, hiszen a laboreredmények önmagukban sokszor nem adnak egyértelmű választ.
Szörnyű vírus kering Európában: óriási károkat okozhat, ha elszabadul
A kezelés alapja az antibiotikum-terápia, amely a betegség stádiumától függően változik. A korai szakaszban a szájon át alkalmazott doxiciklin, amoxicillin vagy cefuroxim 2-4 hetes kúrája rendszerint teljes gyógyulást eredményez. Előrehaladottabb esetekben, neurológiai vagy szívérintettség esetén intravénás antibiotikumokra, például ceftriaxonra van szükség, akár 4-6 héten keresztül. A krónikus formák kezelése sokszor összetettebb, és a hosszan fennálló panaszok miatt multidiszciplináris megközelítést igényel, amelyben a gyógyszeres terápia mellett helyet kap a fizioterápia, a fájdalomcsillapítás és a pszichés támogatás is.
Hogyan előzzük meg a Lyme-kórt?
A Lyme-kór megelőzése a legbiztosabb védekezési mód, mivel jelenleg széles körben elérhető humán védőoltás nincs. Az erdős és füves területeken célszerű hosszú ruházatot viselni, lehetőleg világos színben, hogy a kullancsok könnyebben észrevehetők legyenek. Ajánlott kullancsriasztó szerek használata, valamint a bozótos és magas fű elkerülése. A természetben tartózkodás után a test és a haj átvizsgálása elengedhetetlen, különös figyelemmel a hajlatokra és a nehezebben hozzáférhető területekre. A háziállatok rendszeres kullancsellenőrzése és kezelése szintén fontos, hiszen ők is bevihetik a parazitákat az otthonunkba.
Nem csak az emberre, a háziállatokra is komoly kockázatot jelentenek a kullancsok
A kullancsok által terjesztett betegségek köre nem merül ki a Lyme-kórban. Hazánkban az egyik leggyakoribb, állatokat érintő kórkép a babéziózis, amely elsősorban a kutyák számára jelent komoly veszélyt. A betegséget a Babesia canis nevű egysejtű parazita okozza, amelyet a Dermacentor reticulatus kullancsfajta juttat a gazdaállat vérkeringésébe. A kórokozó a vörösvérsejtekben élősködik, melyek emiatt szétesnek. A vörösvérsejtek pusztulása vérszegénységhez vezet, a kiszabaduló hemoglobin pedig a vesén keresztül ürül, miközben a szerv súlyos károsodást szenvedhet, szélsőséges esetben le is állhat.
Lappangási ideje rendszerint 1–2 hét, majd a kutya hirtelen, magas lázzal (gyakran 40 °C fölött) megbetegszik, kedvetlenné válik, és 1–2 napon belül a vizelete barnásra színeződik. A tünetekhez hányás, hasmenés és idegrendszeri panaszok is társulhatnak. A betegség rendkívül gyors lefolyású lehet, kezelés nélkül rövid időn belül az állat életét veszélyezteti, ezért a gyanús tünetek jelentkezésekor azonnal állatorvoshoz kell fordulni. Korai felismerés és speciális kezelés esetén a gyógyulás esélyei jók, azonban a betegség átvészelése nem jelent tartós védettséget, az állat bármikor újra megfertőződhet.
Klinikai tapasztalatok alapján a babéziózis három formája különíthető el. Az akut lefolyású esetekben hirtelen magas láz, nagyfokú elesettség és lépmegnagyobbodás tapasztalható, de a vizeletben ekkor még nem jelenik meg a vérfesték. A „klasszikus” lefolyás során a kutya néhány napig lázas, a lép megnagyobbodik, vérszegénység alakul ki, a nyálkahártyák sárgás színűvé válnak, és a vizeletben vérfesték jelenik meg, a vese működése pedig fokozatosan gyengül. A krónikus forma ezzel szemben hosszan, akár hetekig elhúzódó, váltakozó lázas és láztalan időszakokkal jár, enyhébb vérszegénység és lépmegnagyobbodás kíséretében, de vérfesték vizelés nem figyelhető meg. Ebben az esetben az immunrendszer részben kordában tarthatja a fertőzést, vagy ritkább esetben egy másik kórokozó, az úgynevezett „kisbabesia” áll a háttérben, amelyet hazánkban is szórványosan kimutattak. A diagnózis megerősítésére vérvizsgálat szükséges, amely kimutatja a parazita jelenlétét a vörösvérsejtekben.
A kullancsok ugyanakkor nemcsak a Lyme-kórt és a babéziózist terjeszthetik, hanem több más, az emberre és az állatokra nézve egyaránt veszélyes betegséget is. Az ehrlichiosis, más néven vérzéses kullancsláz, szintén súlyos kórkép, amelyet a kórokozó az erek megtámadásával idéz elő. Tünetei a láz, fejfájás, hányás, hasi fájdalom, ízületi és izomfájdalmak mellett bőr alatti és nyálkahártyákon jelentkező vérzések, sárgaság, íny- és orrvérzés lehetnek. Ez a fertőzés embereket és háziállatokat egyaránt érinthet.
Mindezek egyértelműen mutatják, hogy a kullancsok nem csupán kellemetlen élősködők, hanem számos, potenciálisan életveszélyes betegség hordozói is. Az állatok és az emberek védelme érdekében ezért elengedhetetlen a megelőző intézkedések betartása, a kullancsok elleni rendszeres védekezés és a gyanús tünetek korai felismerése.
