
Sötét korszak a magyar géppiacon? Újabb gyenge év jön
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A füge a rózsavirágúak rendjébe és az eperfafélék családjába tartozó faj. Ízletes gyümölcse miatt már az ókorban is telepítették a legtöbb szubtrópusi, trópusi éghajlatú vidéken.
A füge jellemzői
A füge Magyarországon is elterjedt növényfaj, hiszen kedveli hazánk forró nyarú éghajlatát. Eredeti hazája a Mediterráneum és az attól keletre eső terület - Görögországtól egészen Tádzsikisztánig. A földközi-tengeri országokban gyakori fügefa alacsony méretű, de elérheti a 10-12 m magasságot is. A fatörzs sima kérge hamuszürke színű, tejnedvben gazdag. A füge nagy levelei a széleken fogazottak, és 3-5 karéjosak. Ehető, húsos termése a füge, ami nem egyszerű termés, hanem apró termések sokaságából álló, a befelé fordult, elhúsosodott virágzati tengelyt is magában foglaló terméságazat.
A füge felhasználása és gyógyhatása
A füge legfőbb tápértéke a magas káliumtartalma, de cinkben és kálciumban is gazdag. Főleg a különféle B-vitaminok találhatók meg benne, emellett magas a rosttartalma is, ami jótékony hatással van az emésztésre. A füge ásványianyag-tartalma nyugtatólag hat a szívre és az idegrendszerre is. A füge segít a fáradság, gyengeség és összpontosítási panaszok leküzdésében, illetve bélrendszeri panaszok esetén is hatékony.
A füge jó hatással van a csontokra, a bőrre, a bárányhimlőre, hatékony lehet a cukorbetegség ellen, torokfájásra és a diétákba is be lehet illeszteni. A fügét a konyhában is érdemes felhasználni, hiszen önmagában is ízletes csemege, de számos ételhez párosíthatjuk: salátákba, öntetekbe, húsokhoz és süteményekhez is érdemes használni, emellett fagylalt is készíthető belőle és nem szabad megfeledkezni a finom fügelekvárról sem!
A füge termesztése
A füge a melegebb éghajlatú területeken a szabadba is ültethető. Azonban, azokon a területeken, ahol télen a hőmérséklet huzamosabb ideig 12° C alatt van, a fügét érdemesebb inkább konténerekben termeszteni, és télen lehetőleg beltérben tartani. A fügefákat kora tavasszal vagy késő ősszel érdemes kiültetni a szabadba, amikor a fa a pihenő idejét tölti. A fiatal fügefákat rendszeresen kell öntözni, hogy segítsük a megtelepedésüket a kiültetés után.
A száraz éghajlatú területeken a fügefákat hetente legalább egyszer bőven meg kell öntözni. Hacsak nem konténerekben termesztjük, a legtöbb szabadban nevelt fügefa nem igényel rendszeres trágyázást, azonban, ha a fügefánk nem növekszik megfelelően (kevesebb mint 30 centiméternyit nő egy tenyészidőszak alatt), akkor hozzáadhatunk a földjéhez 0,2-0,4 kilogrammnyi kiegészítő nitrogént.
A fügefák kevés metszést igényelnek. A teljesen kifejlett fügefák akár 6 méter magasra is megnőhetnek, de metszéssel a méretük kordában tartható, amennyiben kisebb méretű fákat szeretnénk a kertünkben. Azokon a területeken, ahol enyhe a tél és nagyon hosszú, meleg a nyár, a fügefa évente kétszer is terem gyümölcsöt, az első turnus nyár elején érik be, a második nyár végén vagy ősszel. Ahol hűvösebb a nyár, a fügefa csak egyszer terem gyümölcsöt évente, ami nyár végére érik be.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A gazdasági helyzet, a fogyasztói tudatosság növekedése és az egészséges életmód iránti igény együttesen formálják át a húsfogyasztási szokásokat Magyarországon.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.