
Lassan eltűnik a magyar gyümölcs: mi lesz helyette a boltokban, piacokon?
Bár a mezőgazdaság egészének kibocsátása nőtt 2025-ben, a gyümölcstermesztésben komoly visszaesés volt megfigyelhető itthon.
A füge a rózsavirágúak rendjébe és az eperfafélék családjába tartozó faj. Ízletes gyümölcse miatt már az ókorban is telepítették a legtöbb szubtrópusi, trópusi éghajlatú vidéken.
A füge jellemzői
A füge Magyarországon is elterjedt növényfaj, hiszen kedveli hazánk forró nyarú éghajlatát. Eredeti hazája a Mediterráneum és az attól keletre eső terület - Görögországtól egészen Tádzsikisztánig. A földközi-tengeri országokban gyakori fügefa alacsony méretű, de elérheti a 10-12 m magasságot is. A fatörzs sima kérge hamuszürke színű, tejnedvben gazdag. A füge nagy levelei a széleken fogazottak, és 3-5 karéjosak. Ehető, húsos termése a füge, ami nem egyszerű termés, hanem apró termések sokaságából álló, a befelé fordult, elhúsosodott virágzati tengelyt is magában foglaló terméságazat.
A füge felhasználása és gyógyhatása
A füge legfőbb tápértéke a magas káliumtartalma, de cinkben és kálciumban is gazdag. Főleg a különféle B-vitaminok találhatók meg benne, emellett magas a rosttartalma is, ami jótékony hatással van az emésztésre. A füge ásványianyag-tartalma nyugtatólag hat a szívre és az idegrendszerre is. A füge segít a fáradság, gyengeség és összpontosítási panaszok leküzdésében, illetve bélrendszeri panaszok esetén is hatékony.
A füge jó hatással van a csontokra, a bőrre, a bárányhimlőre, hatékony lehet a cukorbetegség ellen, torokfájásra és a diétákba is be lehet illeszteni. A fügét a konyhában is érdemes felhasználni, hiszen önmagában is ízletes csemege, de számos ételhez párosíthatjuk: salátákba, öntetekbe, húsokhoz és süteményekhez is érdemes használni, emellett fagylalt is készíthető belőle és nem szabad megfeledkezni a finom fügelekvárról sem!
A füge termesztése
A füge a melegebb éghajlatú területeken a szabadba is ültethető. Azonban, azokon a területeken, ahol télen a hőmérséklet huzamosabb ideig 12° C alatt van, a fügét érdemesebb inkább konténerekben termeszteni, és télen lehetőleg beltérben tartani. A fügefákat kora tavasszal vagy késő ősszel érdemes kiültetni a szabadba, amikor a fa a pihenő idejét tölti. A fiatal fügefákat rendszeresen kell öntözni, hogy segítsük a megtelepedésüket a kiültetés után.
A száraz éghajlatú területeken a fügefákat hetente legalább egyszer bőven meg kell öntözni. Hacsak nem konténerekben termesztjük, a legtöbb szabadban nevelt fügefa nem igényel rendszeres trágyázást, azonban, ha a fügefánk nem növekszik megfelelően (kevesebb mint 30 centiméternyit nő egy tenyészidőszak alatt), akkor hozzáadhatunk a földjéhez 0,2-0,4 kilogrammnyi kiegészítő nitrogént.
A fügefák kevés metszést igényelnek. A teljesen kifejlett fügefák akár 6 méter magasra is megnőhetnek, de metszéssel a méretük kordában tartható, amennyiben kisebb méretű fákat szeretnénk a kertünkben. Azokon a területeken, ahol enyhe a tél és nagyon hosszú, meleg a nyár, a fügefa évente kétszer is terem gyümölcsöt, az első turnus nyár elején érik be, a második nyár végén vagy ősszel. Ahol hűvösebb a nyár, a fügefa csak egyszer terem gyümölcsöt évente, ami nyár végére érik be.

Bár a mezőgazdaság egészének kibocsátása nőtt 2025-ben, a gyümölcstermesztésben komoly visszaesés volt megfigyelhető itthon.
A kender az emberiség egyik legősibb és legsokoldalúbb kultúrnövénye, amely napjainkban újra felkapott lett.
Vannak olyan kerti fásszárú dísznövények, melyek fűszerezésre is alkalmasak lehetnek.
Az Alapvetés podcast újévi adásában összefoglaltuk, mik voltak 2025-ben a magyar gazdák legkeményebb kihívásai.
Válogatnak az ügyfelek között a bankok: 2026 a pályázatok finanszírozásáról fog szólni.