Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető szerdai pekingi tárgyalásait követően közös nyilatkozatot adott ki. Ebben a felek vállalták, hogy közösen dolgoznak az Oroszországból Kínába irányuló húskészítmények körének és mennyiségének bővítésén. A tervek szerint ez a marha- és sertéshús-melléktermékeket is magában foglalja majd. A megegyezés rögzíti, hogy az export kizárólag járványügyi szempontból biztonságos régiókból, a biztonsági előírások szigorú betartásával és kockázatelemzés alapján történhet. A találkozón ugyanakkor konkrét agrárkereskedelmi megállapodást nem írtak alá.
Az orosz állategészségügyi hatóság adatai szerint tavaly Oroszország Kínába irányuló húsexportja 19%-kal, 254 ezer tonnára nőtt. Ez a mennyiség a fagyasztott marhahúst is magában foglalja. A kínai vámadatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a marhahússzállítmányok volumene márciusban jelentősen visszaesett.
A lassulás hátterében egy szibériai állatjárvány áll. Márciusban a hatóságok paszteurellózisra hivatkozva több ezer szarvasmarhát vágattak le Szibériában. Az intézkedés a háborús időszakban ritkának számító tiltakozásokat váltott ki a helyi gazdák körében. Ők ugyanis úgy vélik, hogy a betegség kezelése nem igényli az állomány tömeges kényszervágását.
Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának Külföldi Agrárszolgálata (FAS) egy jelentésében helyi forrásokra és piaci szereplőkre hivatkozva aggodalmát fejezte ki. A szervezet szerint a drasztikus intézkedések mértéke egy meg nem erősített száj- és körömfájás-járványra utalhat. Az orosz állategészségügyi hatóság ezt határozottan cáfolta. Válaszukban kiemelték, hogy Oroszország 2025-ben nyerte el az Állategészségügyi Világszervezettől (WOAH) a száj- és körömfájástól mentes terület státuszt.
Kazahsztán időközben importtilalmat rendelt el az orosz hústermékekre. Ezzel párhuzamosan Kínában, a Kazahsztánnal, Mongóliával és Oroszországgal közös északnyugati határvidéken egy kisebb száj- és körömfájás-kitörést jelentettek. Oroszország számára Kína továbbra is kulcsfontosságú felvevőpiac, hiszen Moszkva 2030-ra 50%-kal kívánja növelni a teljes agrárexportját.
