Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
A gombabetegségek közül a legnagyobb kártételért a burgonya fitoftórás betegsége, vagyis a burgonyavész felelős. A betegség gyors lefolyású, akár néhány nap alatt 80-100 %-os termésveszteséget is okozhat. A kórokozó (Phytophtora infestans) Európa országaiban több évszázada jelen van, járványszerű fellépése súlyos éhínségek kiváltója volt. A kórokozó a burgonya mellett a paradicsomot is fertőzi. A mérsékelten meleg, csapadékos vagy párás időjárás a legoptimálisabb a gomba terjedésének, ami az idei nyár változékony időjárásában már többször is megfigyelhető volt. A helyzetet tovább súlyosbíthatja, hogy a kórokozó spórái (sporangiospórák) légmozgás segítségével több 10 km-t is megtehetnek. A fertőzést követően az első tünetek általában 4-7 nap után jelennek meg - írja a NAK.hu
A tünetek a leveleken, a száron és a gumókon egyaránt kialakulhatnak. A leveleken kezdetben vizenyős, majd gyorsan növekvő barna foltok jelennek meg, amik a levél szélétől indulnak ki.
Az ép és fertőzött növényi részek határán fehéres, - szürkés gyér penészgyep (sporangiumtartógyep) figyelhető meg. A gyors ütemben pusztuló levélzet fonnyad, majd a száron marad. A levélnyélen és a száron a levélhez hasonló színű, megnyúlt foltok alakulnak ki. Néhány nap leforgása alatt a fertőzött állomány úgy néz ki, mintha leforrázták volna. Erős fertőzés esetében a gumók is megfertőződnek, amit a lombozatról lemosódó spórák indítanak el. Enyhén besüppedő, szabálytalan, szürkés színű foltok alakulnak ki a héjon, ami alatt barnára színeződik a gumó. A betárolt, fertőzött gumók megpuhulnak, elrohadnak.
A fő fertőzési forrást a vetőgumó jelenti, amiben micéliummal telel át a kórokozó. Emellett fertőzött növényi maradványokkal a talajban is fennmaradhat a gomba. Az ivaros spóráknak (oospórának) a fertőzésben alárendelt szerepe van. A védekezésben az egészséges, fertőzésmentes vetőgumó használata, a rezisztens fajta termesztése, az esőszerű öntözés kerülése, a vetésforgó alkalmazása, a szellős növényállomány kialakítása, a fertőzött növényi maradványok megsemmisítése kiemelten fontos.
Fertőzésveszélyes időszakban elengedhetetlen a kémiai védekezés, amire számos hatóanyag engedélyezett (bordói keverék, ciazofamid, cimoxanil, difenkonazol, fluazinam, fluopikolid, hárombázisú réz, mandipropamid, metalaxil-m, oxatiapiprolin, propamokarb, réz-hirroxid, réz-szulfát, réz-oxiklorid, valifenal, zoxamid). Kijuttatás előtt érdemes ellenőrizzük a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát. A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.
