Az utóbbi évtizedben a hamuszürke hervadás egyre nagyobb részt foglal el a napraforgóban uralkodó gombás eredetű megbetegedések között. A két kórokozó rendkívüli adaptálóképességükről híresek, ami nagy gazdasági károkozással jár együtt. 2023-ban a Macrophomina szinte egyeduralkodóvá vált a cukorrépa-termesztésben, azonban nem ez a gomba okozta a gazdasági kárt, hanem a Ca. Phytoplasma solani.

A fitoplazmák kabócákkal terjednek és ez alól a Ca. Phytoplasma solani sem kivétel. Az ország déli részéről betelepülő kabócák hordozták magukban ezt a fitoplazmát, majd átadva ezt a cukorrépának elindult a fertőzési folyamat. A növények legyengültek, rothadásnak indultak. Erre a gyengült cukorrépára fertőzött rá a Macrophomina phaseolina gomba.

Fontos tudni, hogy a fitoplazmák táptalajon nem tenyészthetőek, ellenben a hamuszürke hervadást okozó gombával, ezért a figyelmet a Macrophomina „elrabolta” a fitoplazma elől. A Macrophomina gazda­növény válogatós, hiába a több, mint 500 gazdanövénye hazánkban, a két preferált gazdanövénye a napraforgó és a szója. E két kultúrában évről évre okoz számottevő gazdasági kárt. A cukorrépa nem tartozik a kedvenc gazdanövényei közé, ezért a cukorrépa-állományban elsősorban a kabócák betelepülését kell megakadályozni, ezzel a Macrophomina fertőzés is lecsökken.

Védekezni a kórokozók ellen csak jól megalapozott rendszerben lehetséges.

A kórokozók a talajban elfekvő kitartóképletekben telel a növényi maradványok között. A védekezést agrotechnikai eljárásokkal szükséges kezdeni. A Macrophomina phaseolina széles gazdanövényköre ellenére számos szerző mutatta ki, hogy a gazdanövényekben képződő mikroszkleróciumok mennyiségében különbségek vannak. A fehérpenészes rothadásnak és a hamuszürke hervadásnak hasonló a gazdanövényköre, azonban Magyarországon nem gazdanövényeik a kalászos gabonafélék, ezért a vetésváltásban komoly szerepet kaphatnak.

Az országban az öntözhető területek aránya rendkívül alacsony, azonban az öntözés negatívan hat a talajban lévő hamuszürke hervadást okozó kórokozó mikroszkleróciumainak életképességére és csökkenti a növények érzékenységét a betegségre. Ellenben a fehérpenészes rothadást okozó kórokozónak az öntözés segít a terjedésében és a fertőzésében, mivel ez a kórokozó kedveli a párás, meleg környezetet.

Az elsődleges cél, hogy a növény számára a lehető legjobb körülményeket biztosítsuk, ezáltal az abiotikus stresszfaktorokat a minimálisra csökkentve a kórokozó számára ideális stresszben lévő gyengült növény kinőhet a kórokozó „foga” alól. A patogének ellen számos növényvédőszer-hatóanyag volt tesztelve az évek során, ezek közül számos hatóanyag engedélyokiratát szüntette meg az Európai Unió.

A kémiai védekezésen túl számos hiperparazita gomba (Trichoderma) és antagonista baktérium (Bacillus) képes felvenni a versenyt a kórokozókkal szemben.

A cikk szerzője: Csüllög Kitti, Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növényvédelmi Intézet