agrarszektor.hu • 2026. augusztus 6. 15:28
Többmilliárdos kárt és több ezer fiatal fa kiszáradását okozhatta volna Budapesten egy tévesen bejelentett minisztériumi vízkorlátozás. Bár a tárca végül visszavonta a rendelkezést, a riadalom rávilágított arra, hogy az egyre szélsőségesebb aszályok miatt tarthatatlan a harmincéves, elavult szabályozás, a fővárosnak pedig kész vészforgatókönyvvel kell rendelkeznie a zöldfelületek megmentésére.
A közelmúltban komoly riadalmat okozott az önkormányzatok körében a Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye, amely országos, elsőfokú vízkorlátozást sürgetett. A fővárosban ez azt jelentette volna, hogy azonnal le kell állítani a közparkok ivóvízzel való öntözését. Néhány kerületben meg is kezdték a locsolás szüneteltetését, ám a fővárosi vezetés gyorsan kiderítette, hogy az elsőfokú vízkorlátozás elrendelése valójában önkormányzati hatáskör. A minisztérium végül elnézést kért, törölte a közleményt, és tisztázta, hogy csupán javaslatról volt szó, így a budapesti zöldfelületek szerencsére nem szenvedtek kárt - írta a Portfolio.
Ha a tilalom életbe lépett volna, annak beláthatatlan következményei lettek volna. A jelenlegi klímaviszonyok mellett ma már minden elültetett facsemetét öt évig, májustól szeptemberig heti rendszerességgel öntözni kell. A fővárosi zöldfelületeket kezelő Főkert több mint kilencezer fiatal fát gondoz, amelyek egy többhetes leállás alatt szinte biztosan elpusztultak volna. Mivel egyetlen fa nevelése az első öt évben meghaladja az egymillió forintot, a teljes tilalom néhány hét alatt többmilliárdos pénzügyi veszteséget jelentett volna, nem is beszélve a hatalmas ökológiai kárról.
A 2026-os nyár egyértelműen megmutatta, hogy az 1995-ben hozott vízkorlátozási szabályok felett eljárt az idő. Míg a kilencvenes években évente alig tíz olyan nap volt, amikor 35 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, ma a parkok és a fák létfontosságú szerepet töltenek be a városok hűtésében. A szakemberek szerint egy aszályos időszakban öngyilkosság lenne megvonni a vizet a növényektől. Bár az ivóvizes locsolást sokan kritizálják, a fúrt kutak vagy a talajvíz használata nem jelentene valódi alternatívát – hiszen az is a meglévő vízkészleteket apasztja –, egy párhuzamos öntözőhálózat kiépítése pedig irreálisan drága lenne.
Bár az ország több pontján és számos agglomerációs településen valódi vízellátási gondok alakultak ki a tartós hőség miatt, Budapest vízbázisa stabil. A Duna medre alatti, hatvan méter vastag kavicsteraszoknak köszönhetően a főváros ivóvízellátása még a legszélsőségesebb szárazság idején is biztosított. A takarékosság persze ettől függetlenül indokolt, a főváros például lekapcsolta azokat a szökőkutakat, amelyek a kánikulában a párolgás miatt napi 70 köbméter vizet is veszíthetnek.
Az egyre gyakoribbá váló extrém szárazságok miatt a főváros is felismerte, hogy új stratégiával kell készülni. A Főkert kidolgozott egy vészhelyzeti prioritási listát, amelyben meghatároztak tizenhat kiemelt "zöldmenedéket" – mint a Margitsziget vagy a Városliget –, valamint tizenhét fontos fővárosi csomópontot. Vízkorlátozás esetén a tervek szerint a fiatal fák, a frissen telepített cserjék és évelők megmentése megelőzi a gyepek öntözését. Ez az új rangsor biztosítja, hogy a legértékesebb, nehezen pótolható növényállomány túlélje az egyre forróbb nyarakat.