agrarszektor.hu • 2026. szeptember 1. 12:34
Magyarországon az elmúlt 50 év leggyengébb, míg az EU-ban az utóbbi tíz év második legalacsonyabb almatermése várható idén. Az árak ennek ellenére rendkívül nyomottak, a piaci helyzet lehangoló, a termelők elkeseredettek, illetve a sorozatban rossz évjáratok miatt anyagilag és pszichésen is kimerültek - derült ki a FruitVeB legfrissebb jelentéséből.
Az idei hazai almatermés kifejezetten gyengének ígérkezett: a FruitVeB a szezon kezdete előtt, július végén készített felmérése alapján mindössze 130-140 ezer tonnára prognosztizálta a szüretelhető termést, melyből mintegy 50-60 ezer tonna lehet étkezési alma, 70-80 ezer tonna pedig ipari alma. Ez az elmúlt fél évszázad leggyengébb magyar almatermése, ami még alulmúlja a tavalyi - akkor ugyanezzel a jelzővel illetett - 170 ezer tonnás termést is. Az ország jelenlegi, bár sajnos évről-évre rohamosan csökkenő terméspotenciálja mellett egy jó évjáratban még a hazai termelőknek tudnia kellene 400-500 ezer tonna termést betakarítani, vagyis egy normál évjárathoz viszonyítva az idei terméskiesés mértéke 70%-ra tehető.
A jelentős veszteség hátterében az áprilisi és májusi fagykárok állnak, melyek önmagukban is legalább 60%-os terméscsökkenést eredményeztek volna, de további mennyiségi és minőségi károkat okozott a tavasz óta tartó aszály és a nyári hő-, illetve sugárzási stressz. A kilátások augusztus folyamán sem javultak, sőt a fojtogató aszály és hőség miatt tovább „olvadt” ez a szerény mennyiség is
- olvasható a FruitVeB termésprognózisában.
Hasonlóan látta a helyzetet Bűdi Zsolt, a Bács-Zöldért Zrt. vezérigazgatója is, aki a HelloVidék kérdésére úgy fogalmazott, hogy az idei almatermés akár az évszázad egyik legrosszabbja is lehet. A szakember szerint az almatermesztők gyakorlatilag 100%-os fagykárról számolhatnak be, fajtától szinte függetlenül. Mint fogalmazott, nemcsak a nyári, korai fajták, hanem az őszi, kései fajták is megsínylették a fagyot. Erre aztán rátett az aszály is, így gyakorlatilag almatermésről idén elenyésző mennyiségben beszélhetünk.
A kedvezőtlen időjárás ráadásul nemcsak az idei termést sújtja, hanem hosszabb távon is átalakítja az alföldi almatermesztést. Bűdi Zsolt szerint az aszály és a fagyok miatt az elmúlt években felgyorsult az almaültetvények felszámolása. A szakember beszélt arról is, hogy országosan azonban drámai terméskiesés várható idén. Mint mondta,
országosan valószínűleg 20% körüli almatermés várható, és ez is óriási területi különbségeket mutat. Bács-Kiskunban és Csongrád-Csanádban nyugodtan mondhatjuk, hogy totálkár van, Hevesben nagyon kevés alma maradt, Szabolcsban is súlyos a helyzet, míg a Dunától nyugatra valamivel jobb a kép.
A FruitVeB a jelentésében kitért arra is, hogy a várt, példátlanul alacsony termés azt jelenti, hogy a mintegy 350 ezer tonnányi hazai feldolgozó kapacitás (melynek 85-90%-a a sűrítmény célú léüzemi kapacitás) mindössze 20-25%-ára lesz elegendő alapanyag, míg a 100-110 ezer tonnára becsülhető étkezési alma piacot (melyből 70-80 ezer tonnát az áruházláncok tesznek ki) 50-60%-ban tudja kiszolgálni a hazai termés. Szomorú és siralmas folyamat a hazai alma folyamatos térvesztése a belföldi piacon, ami együtt jár az import drasztikus térhódításával.
Ez a jelenség elsősorban az étkezési alma piacán jelentkezik, mert az pótolható importból, míg több százezer tonna ipari alma behozatala teljesen gazdaságtalan lenne, így a feldolgozók nyersanyag nélkül maradnak, ami egyenes út a kapacitások leépülése felé.
Az EU-ban sem jobb a helyzet
Az Európai Unióban is gyengébb a termés az átlagosnál: a megelőző öt év (2021-2025) 11,4 millió tonnás átlagtermésével, illetve a piaci egyensúlyi mennyiségnek tekinthető 10,5-11 millió tonna terméssel szemben mindössze 9,5 millió tonna az európai uniós prognózis. Ez azt jelenti, hogy 1-1,5 millió tonnával kisebb a várt termés, mint amennyit a piac fel tud venni. Mint minden évben, idén is jelentős bizonytalanság van az EU termését és piaci árait meghatározó lengyel termésben (tavaly augusztus elején is 3,3 millió tonnát prognosztizáltak a végleges 3,8 millió tonna helyett), jóllehet egy 500 ezer tonnás becslési hiba számottevő hatással tud lenni az árakra. Ez a több éve gyűrűző bizonytalanság most már egyre inkább kedvezőtlen módon manipulálja a piacot.
Mindezek azt jelentik, hogy Magyarországon szinte minden idők egyik leggyengébb termését fogják betakarítani, de az EU-ban is az elmúlt tíz év második legalacsonyabb termése lesz az idei.
Rendkívül alacsonyak a felvásárlási árak
A FruitVeB jelentéséből az is kiderült, hogy Magyarországon az étkezési alma betakarítási szezonja augusztus 15-20. között a Gála fajta szüretével kezdődött meg. Az ipari alma léüzemi felvásárlása egy cég által augusztus 24-én indult el, a másik két vállalat szeptember 1-én kezdi a gyártást. Az ipari alma ára lehangolóan alacsony: az alapár mindössze nettó 50-52 Ft/kg (a léüzembe beszállítva), ami mintegy 15 Ft-tal marad el a tavalyi és közel 30 Ft-tal a 2024-es léalma árak mögött. A léalma ára jelenleg Lengyelországban is 55-58 Ft/kg magasságában mozog
Az étkezési alma piacán is rendkívül nyomott árszínvonal alakult ki. A 65+ méretű, I. osztályú Gála termelői ára („kerti ár”, vagyis tartályládába szüretelt, lédig, I. osztályú alma, posztharveszt költségek nélkül) az elmúlt egy hétben nettó 150-180 Ft/kg szinten alakult, értve alatta a - nagyobbrészt nagybani piacra szállító - közvetítő kereskedők (nepperek) által adott prompt árat. A tartós, 5-10 hónapos betárolásra vásárló TÉSZ-ek és kereskedők azonban jellemzően mindössze 110-130 Ft/kg nettó árat kínálnak a 65+ Gáláért, de a FruitVeB találkozott olyan ajánlattal is, melyben a 60-70-es kaliber nettó 80-100 Ft/kg, a 70+ méret pedig 130-150 Ft/kg.
Megjegyzendő, hogy a közvetítő kereskedők rövid időszakra, jellemzően legfeljebb egy hétre vásárolnak, így jóval kisebb az ár- és tárolási kockázatuk, ebből eredően magasabb „heti árat” tudnak kínálni. Ezzel ellentétben a tartós, akár 10 hónapos tárolásra és értékesítésre berendezkedő kereskedő vállalkozások jelentős tárolási kockázatokkal számolnak (a tavaszi hideghatások, illetve a nyári és betakarításkori aszály és hőség miatt rossz lehet az alma tárolhatósága, így előfordulhatnak komoly tárolási problémák és veszteségek), ami a kínálható árak tekintetében is óvatosságra int. Ugyanilyen hatással bír a lengyel alma árától való félelem: a tavaly szeptemberi, nettó 200 Ft/kg körüli termelői árakat a szeptember utolsó dekádjában megjelenő lengyel alma 40-50 Ft-tal, vagyis 20-25%-kal törte le. A hosszú távra vásárló kereskedő vállalkozások idén is hasonló hatásokkal terveznek, de a szeptember közepén induló lengyel szezon még legalább két hétig (a Gala és Golden szüretére) bizonytalanságban tartja a piacot.
Összességében megállapítható, hogy a jelenlegi termelői árszintek mintegy 30-40%-kal alacsonyabbak, mint a tavalyi szezonnyitó árak, de még a tavalyi szezonátlagárakat is 10-20%-kal múlják alul, jóllehet a termés mind EU-s, mind hazai szinten alacsonyabb, mint az elmúlt évben.
Mi állhat a nyomott árak hátterében?
A FruitVeB szerint jelenleg a tavalyról áthúzódó hazai és európai készletek kisöprése zajlik alacsony áron, ami nyomja a piacot. Idén június 1-én mintegy 300 ezer tonnával több alma volt az EU tárolóiban, mint az előző év azonos időszakában: 1 millió tonna az előző évi 677 ezer tonnával szemben. Látszólag megmagyarázhatatlan az is, hogy a tavalyi gyenge magyar termés után még most is van hazai termesztésű alma az itthoni tárolókban. Ennek az oka azonban az, hogy az áruházláncok tavaly olyan mértékben fordultak az import (elsősorban lengyel) alma irányába, hogy még a szerény hazai mennyiség sem fogyott el 12 hónap alatt.
Amint az fentebb is elhangzott, a tavalyi tapasztalatok után jelentős a félelem a lengyel alma áraival szemben, így a hazai vevők - a tavalyi veszteségek után - óvatosak, a túlzott óvatosság pedig az árakban is visszaüt.
Az ágazat hazai szervezetlensége - ami kiütközik az áruházlánci beszállítók relatíve nagy számában is - árromboló versenyt eredményez. Magyarországon ugyanis a 70-80 ezer tonna étkezési almát mintegy 15 beszállító szállítja be a hazai áruházláncoknak, akik kiélezett versenyt folytatnak egymással a heti beszállításokért, így folyamatosan „egymás elől” is letörik az árakat. (Dél-Tirolban például a nagyjából 1 millió tonna étkezési alma jó része két termelői szervezeten keresztül jut piacra, ami teljesen más alkupozíciót eredményez.)
A szezon első felében szüretelt Gála és Golden esetében - a helyzethez mérten - jó a termés, így a piaci szereplők (a tavalyról bent ragadt készletekkel együtt) nem tartanak áruhiánytól a szeptember-októberi időszakban. A jó Gála-termés ellenére sok az apró és/vagy rosszul színeződött alma (a fagyhatás, fagy miatti késői ritkítás, valamint az aszály és a hőség miatt), ami rontja az „összminőség” megítélését.
A tavalyi év végén bevezetett és azóta is fenntartott, a piacgazdaság törvényszerűségeivel ellentétes és rendkívül káros árrésstop rendszere az elmúlt egy évben - becsülhetően 30-40%-kal - csökkentette a hazai alma iránti áruházlánci keresletet (egyes, hazai áruházlánci beszállítók forgalma 25%-kal, másoké akár 50-60%-kal esett vissza az előző évekhez képest). A keresletcsökkenés két ágon is bekövetkezett:
- Az árrésstop egy veszteséges, „futottak még” kategóriájú termékké tette az almát, így elmaradnak a promóciók, mely a fogyasztás csökkenésében ölt testet (ezzel ellentétben a zuhanó árak nem növelték a fogyasztást).
- Az áruházláncok az árréstop által gerjesztett, feszült helyzetben - e helyütt nem részletezendő okok miatt - szívesebben mozdulnak az import (lengyel) alma irányába.
Az elmúlt néhány évben tapasztalható, sorozatos fagykárok miatti bizonytalan és szűkös magyar árualap okán megbízhatatlan beszállítókká váltak a magyar termelők a hazai áruházláncok számára. Hozzá kell tenni azt az eleve nehezen áthidalható versenyhátrányt, hogy a tavalyi vagy idei összes étkezési alma termés nem elegendő a belföldi áruházláncok kiszolgálására, míg a lengyelek az étkezési alma termésük 5%-ával beterítik ezt a piaci szegmenst. Egy jó évjáratban a magyar termelők képesek hazai terméssel kiszolgálni a belföldi étkezési alma piacot, de több éve nincs jó évjárat.
A rendezettebb piaci viszonyok megteremtésében nem segít a továbbra is rendkívül magas, 27%-os ÁFA-kulcs, és ennek a szürkezónát erősítő hatása.
A FruitVeB megítélése szerint a következő néhány hétben (szeptember folyamán) érdemi változás nem várható az étkezési alma piacán. Ezt követően az ármozgások döntő részben attól függnek, hogy a lengyelek milyen áron jelennek meg az „új almával”. Az ipari alma esetében sok múlik azon, hogy a továbbra is kedvezőtlen időjárás (hőség és aszály) miatt mennyi alma vándorol át - nem csak hazai, hanem európai szinten - az étkezési szegmensből a feldolgozóiparba. Meleg, száraz ősz esetén ugyanis valószínűsíthető, hogy - a 2024. évihez hasonlóan - a még étkezési almának tervezett tételek is a feldolgozóiparban végzik a minőségi veszteségek miatt (apró marad a méret, rossz lesz a színeződés, fedőszín nélkül érik be vagy érik túl a termés, felgyorsul a szüret előtti gyümölcshullás). Ez utóbbi folyamatok nyilvánvalóan az étkezési árualapot csökkenthetik, ami majd hosszabb távon (inkább a szezon második felében, vagyis tavasztól) tükröződhet vissza áremelkedésben, mint ahogyan hasonló hatása lehet a - kedvezőtlen időjárás miatti - esetlegesen rossz tárolhatóságnak is.
Bátrabb prognózisokba bocsátkozni azonban nem lehet, mert nagyon nagy a bizonytalanság a lengyel termésben és az időjárás őszi alakulásában, melyek döntő hatással lesznek mind az ipari alma, mind az étkezési alma piacára és áraira is
- zárta jelentését a FruitVeB.