agrarszektor.hu • 2026. szeptember 13. 09:59
Az úgynevezett szójamoratórium kiüresítésével felgyorsulhat az esőerdők pusztulása Brazíliában.
A brazil Legfelsőbb Bíróság (STF) tavaly augusztusban alkotmányosnak nyilvánította azokat a tagállami törvényeket, amelyek megvonják az adókedvezményeket a szójamoratóriumban részt vevő vállalatoktól. A döntés nyomán a legnagyobb gabonakereskedő cégek kivonultak a megállapodásból, ami az amazóniai erdőirtás újbóli felgyorsulásával fenyeget - közölte a Food&AgriBusiness.
A 2006-ban létrehozott szójamoratórium egy olyan magánjogi megállapodás, amelyben az aláíró vállalatok vállalják, hogy nem vásárolnak szóját az Amazonas-medence azon területeiről, ahol 2008 júliusa után erdőirtást végeztek. Ez a feltétel szigorúbb, mint a brazil erdőtörvény előírása, amely időbeli korlát nélkül az eredeti erdőterület 80%-ának megőrzését írja elő az amazóniai gazdálkodók számára.
A bíróság a tagállami adótörvények alkotmányossága mellett a moratórium jogszerűségét is megerősítette, és elrendelte a megállapodással kapcsolatos bírósági és közigazgatási eljárások - köztük a brazil versenyhatóság (Cade) által indított kartelleljárások - megszüntetését. A testület többsége úgy ítélte meg, hogy a tagállamoknak jogukban áll meghatározni az adókedvezmények feltételeit még akkor is, ha azok hátrányosan érintik a moratóriumban való részvételt.
A döntést követően a legnagyobb kereskedőcégek - köztük a Cargill, a Bunge, az ADM, a Louis Dreyfus, a COFCO International és az Amaggi - kiléptek a megállapodásból, miután a legfontosabb termelő tagállamokban, Mato Grossóban és Rondôniában elveszítették adókedvezményeiket. A vállalatok a logóikat is eltávolították a moratórium hivatalos honlapjáról.
A kilépések hatása már mérhető, hiszen a Serasa Experian és a Brazil Növényolaj-ipari Szövetség (Abiove) adatai szerint a 2023/24-es és a 2025/26-os szezon között 37,2%-kal, azaz mintegy 101 ezer hektárral nőtt a moratórium feltételeinek meg nem felelő területeken vetett szója területe. A WWF Brazília becslése szerint a megállapodás megszűnése tíz év alatt legalább 8,2 milliárd dollárnyi ökoszisztéma-szolgáltatási veszteséget okozhat, míg a Science folyóiratban megjelent tanulmány 1,4 millió hektáros többlet-erdőirtást vetít előre.
A moratórium hatékonysága mindenesetre vitathatatlan volt, hiszen a szójatermelő amazóniai településeken az éves erdőirtás átlagosan 1,06 millió hektárról mintegy 300 ezer hektárra, azaz 71,7%-kal csökkent. Jelenleg az amazóniai biomban termelt szója kevesebb mint 3%-a származik a 2008 júliusa után kiirtott területekről. A bíróság előtt szavazó Flávio Dino bíró hangsúlyozta, hogy a moratórium jogilag kifogástalan, és "egyértelmű" gazdasági, valamint környezeti előnyöket hozott az országnak.
Az STF elnöke, Edson Fachin ugyanakkor különvéleményében fejtette ki, hogy a tagállami törvények teljes egészében alkotmányellenesek. Álláspontja szerint ezek a jogszabályok büntetik a szigorúbb környezetvédelmi gyakorlatot alkalmazó vállalatokat, és versenyhátrányba hozzák őket azokkal szemben, amelyek nem vesznek részt természetvédelmi megállapodásokban. Mint fogalmazott,
amikor az állam az adóztatást a környezetvédelmi kezdeményezések visszaszorítására használja, az ellentétes az alkotmányos értékekkel.