agrarszektor.hu • 2026. szeptember 15. 07:45
A ködfoltok feloszlását követően napos idő várható gomolyfelhőkkel
A ködfoltok feloszlását követően napos idő várható gomolyfelhőkkel - derül ki az Agrárszektor keddi (2026.09.15.) országos középtávú előrejelzéséből. Jó lenne kimenni a földekre, de nem tudja vigyen-e magával gumicsizmát? Permetezne, de lehet, hogy lesz szél? Eljött a betakarítás ideje, de nem biztos benne, hogy ezt a meteorológia is így gondolja? Segítünk! Mutatjuk, milyen időjárás várható a mai, keddi (2026.09.15.) napon.
Kedd reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, keddi (2026.09.15.) napon.
2026.09.15. kedd: A ködfoltok feloszlását követően napos idő várható gomolyfelhőkkel. Alapvetően száraz időre lehet számítani, legfeljebb keleten kevés helyen fordulhat elő futó zápor. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt marad.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 22 és 26 fok között várható.
Késő estére 13 és 20 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatásra nem kell számítani.
A következő napon várható időjárás
2026.09.16 szerda: A pára és ködfoltok feloszlása után túlnyomóan derült, napos, száraz idő várható. A déli szél időnként megélénkül. Délután 22, 27 fok valószínű.
Friss híreink:
Már épül a magyar műholdflotta: így figyelnék meg a földeket a jövőben
A precíziós mezőgazdaság nem pusztán korszerű gépekről vagy látványos műholdfelvételekről szól, sokkal inkább egy digitális ökoszisztéma, amelyben a navigációs, földmegfigyelő és meteorológiai műholdak, a helyszíni szenzorok, a mesterséges intelligencia és az automatizált gépek együtt dolgoznak azon, hogy ugyanazon a termőterületen kevesebb erőforrásból stabilabb, kiszámíthatóbb termelés szülessen. Mindez azért is számít, mert az űrtevékenység, bár már terelődik át a magánbefektetések irányába, de ma még nagyrészt közpénzből valósul meg, a végeredménye viszont – egy pálya, egy szenzor, egy adatfolyam – önmagában nehezen érthető. Az, hogy a gazda, a biztosító vagy az adófizető végül miért tartja hasznosnak, azon múlik, sikerül-e a technikai képességet kézzelfogható haszonná fordítani: kevesebb műtrágyává, gyorsabb kárfelmérésé, pontosabb előrejelzéssé. Az ezzel kapcsolatos tudománykommunikáció ebben az értelemben nem az űripar utólagos PR-ja, hanem az a mechanizmus, amelyen keresztül a társadalom megítéli és validálja, hogy megéri-e folytatni a befektetést.
Megszólalt a Kométa-vezér: lerántotta a leplet a magyar húsipar problémájáról
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival. Közben a vásárlók egyre gyorsabb, kényelmesebb, ugyanakkor jobb minőségű termékeket keresnek, a gyártóknak pedig úgy kell innoválniuk, hogy közben az árakat is elfogadható szinten tartsák. A KOMETA 99 Zrt. ügyvezető igazgatója, Giacomo Pedranzini szerint a következő évek egyik kulcskérdése éppen az lesz, hogyan lehet összeegyeztetni a jó minőséget, a megfizethetőséget és a teljes élelmiszerlánc szereplőinek méltányos részesedését. A cég közben komoly kapacitásbővítésre készül, erősítené európai jelenlétét, és olyan termékeket fejlesztene, amelyek az egészségtudatosabb és a rohanó életmódot folytató fogyasztók igényeire is választ adnak. A szakember most az Agrárszektornak elmondta, Magyarországnak nem pusztán saját piacát kellene kiszolgálnia, hanem az európai élelmiszerellátásban is meghatározó szerepet kellene vállalnia.
Van bőven ebből a húsból, mégsem eszik a magyarok: miért nem kell senkinek?
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára: az előállított mintegy 3800 tonna vadhús akár 90 százalékát is exportálják. A magyar vad iránt elsősorban Németországban és Olaszországban van kereslet, itthon azonban az árak és a nehéz hozzáférhetőség is visszatartják a rendszeres fogyasztást. Egy kilogramm szarvasbélszín ára például elérheti a 14 ezer forintot, de a vaddisznócombért is közel 6000 forintot kell fizetni, miközben a vadhús a hazai konyhákban továbbra is inkább ritka, ünnepi ételnek számít. Pedig a vadállomány bőséges, a hús pedig magas fehérjetartalma és alacsonyabb zsírtartalma miatt is érdekes alternatíva lehetne a hagyományos húsfélék mellett.
A Pénzcentrumról ajánljuk:
Váratlan nyugdíjkorhatár-csökkentés jöhet Magyarországon? Ez mindent átírna, százezernyi idős magyarnak lenne megváltás
A nyugdíjasok helyzetét a rendszeres emelések és a pluszhavi ellátások ellenére is a keresőkhöz viszonyított elszegényedés jellemzi - mondta el a Pénzcentrumnak Farkas András, azaz a Nyugdíjguru, aki többek között arról is beszélt, miért tartja túlzónak a nyugdíjkiadások miatti aggodalmakat, hol látja a Nők 40 gyenge pontját, és miért fordítaná inkább tartós nyugdíjemelésre a nyugdíjas SZÉP-kártyára szánt százmilliárdokat. Szerinte a legfontosabb változás az lenne, ha az idősek is részesednének a reálkeresetek növekedéséből.