Berla Attila • 2026. október 2. 16:29
A 40 fok feletti nyári hőmérséklet már nemcsak a szántóföldeken okoz komoly gondokat, hanem az állattartásban és az élelmiszeriparban is.
A 40 fok feletti nyári hőmérséklet már nemcsak a szántóföldeken okoz komoly gondokat, hanem az állattartásban és az élelmiszeriparban is egyre nagyobb kihívást jelent. A telepek és a szállítójárművek ugyanis nem ilyen tartós forróságra készültek, miközben a vágóhidakra történő szállításnál is egyre nehezebb úgy megszervezni a munkát, hogy az állatokat ne terhelje meg a hőség. Közben a növénytermesztésben is komoly kiesések alakultak ki, ami a takarmányellátásra is hatással lehet. Horváth Szabolcs, az Y cégcsoport egyik tulajdonos-ügyvezetője, a Portfolio Agrárszektor 2025-ös Év fiatal agrárszakembere díjának nyertese szerint a következő időszakban technológiában is alkalmazkodni kell a kialakult helyzethez.
Horváth Szabolcs szerint az idei szélsőséges időjárás két oldalról is komoly problémát okozott számukra az agráriumban. Egyrészt az állattartásban jelentett nehézséget a tartós forróság, másrészt a növénytermesztési integrációjuk miatt a környékbeli termelőknél jelentkező károk is közvetlenül éreztetik a hatásukat. A nyári időszakban több alkalommal is 42–44 fok körüli hőmérsékletek alakultak ki, ami szerinte az állattartó telepek számára különösen megterhelő. Az istállókban ugyan különböző technológiákkal, például hűtőpanelekkel és permetezéssel lehet mérsékelni a hőterhelést, de ennek is vannak határai. Egy két-három napos melegebb időszakot az állatok még könnyebben átvészelnek, ha utána érkezik valamiféle felfrissülés, egy hosszabb, napokig vagy hetekig tartó forróság azonban már komoly terhelést jelent. Különösen nehézzé válik ilyenkor a vágócsirkék szállítása, hiszen nyáron még este 9 órakor is jóval 30 fok felett lehet a hőmérséklet.
A vágóhídra történő szállítás megszervezését az is nehezíti, hogy a madarakat alapvetően sötétben lehet a legkönnyebben rakodni és szállítani. Nyáron azonban a hajnali és a késő esti időpontok között is nagyon gyorsan változik a hőmérséklet, miközben a vágóhídon várakozó állatok számára is komoly megterhelést jelenthet a forróság. Horváth Szabolcs szerint, ha pedig több csoportot kell a telepről délelőtt vagy délben elszállítani, a rakodás során is komoly problémát okozhat a hőség, mert a madarak megriadnak, bepánikolnak és összefuthatnak. A vállalkozás növénytermesztési integrációja miatt a szélsőséges időjárás másik oldalát is közvetlenül érzékelik. A környékbeli növénytermesztőktől ugyanis különböző alapanyagokat vásárolnak a takarmányhoz, így az idei terméskiesések a takarmányellátásban is éreztethetik hatásukat. Horváth Szabolcs szerint különösen az Alföldön és Kelet-Magyarországon lehetett olyan termelőkkel találkozni, akik nagyon gyenge kukoricatermést tudtak csak betakarítani.
Hozzátette, hogy a kukorica kiesése országos szinten is komoly kérdés. A szakember szerint Magyarországnak évente mintegy 3,5 millió tonna kukoricára van szüksége az élelmiszeripar és más felhasználók kiszolgálásához, miközben az idei termésre vonatkozó pozitívabb becslés is csak mintegy 1,5 millió tonna. Ez szerinte akár 1,5–2 millió tonnás hiányt is jelenthet a magyar piacon. Harmadik országból jelenleg nem lehet kukoricát behozni, az Európai Unión belül pedig ugyan van lehetőség importra, de szerinte máshol sem voltak olyan termésátlagok, amelyek érdemi megoldást jelenthetnének. A takarmánykeverő üzemek emiatt már alkalmazkodni kényszerülnek. Horváth Szabolcs szerint, ahol még elérhető kukorica, ott megpróbálják beszerezni, de sok helyen már csökkentik annak arányát a takarmánykeverékben. Ahol azonban a környéken már egyáltalán nem lehet megfelelő mennyiségű kukoricát találni, ott akár teljesen ki is kerülhet a takarmányból, és búzával helyettesíthetik.
A szélsőséges időjárás mellett azonban egy másik járványügyi kihívás is komoly figyelmet igényel a baromfiágazatban. Horváth Szabolcs szerint a baromfipestis azért különösen veszélyes, mert rendkívül gyorsan képes végigsöpörni egy állományon. A betegség más állatfajokra nem jelent veszélyt, a csirkéket azonban nagyon súlyosan érintheti. A kisebb háztáji állományok ebből a szempontból különösen érzékeny pontot jelenthetnek, hiszen a vírus akár olyan közvetítő tárgyakon keresztül is bekerülhet egy ólba, amelyek korábban fertőzött környezettel érintkeztek. A védekezésben szerinte két dolognak van meghatározó szerepe: a vakcinázásnak és a szigorú járványvédelmi szabályok betartásának. A vakcinázást a keltetőben, majd az állattartó telepen is el kell végezni, az állományba pedig csak megfelelően fertőtlenített eszközök és ruházat kerülhet. A gumicsizma, a szerszámok, de még a mobiltelefon is közvetítő lehet, ha nem tartják be a szükséges higiéniai szabályokat.
Nem egyszerű elkerülni a behurcolást, mert az állattartó telepeken is emberek dolgoznak, az emberek pedig hibáznak. Ez csakis közös fegyelemmel oldható meg
– fogalmazott az Agrárszektornak Horváth Szabolcs.
A szakember szerint ezért a vezetői jelenlétnek is folyamatosnak kell lennie a telepeken, és minden szükséges fertőtlenítési lehetőséget biztosítani kell. Szerinte nem számít, hogy egy kisebb, néhány száz állatos telepről vagy egy több százezer madarat tartó nagyüzemről van szó, ugyanazokat az alapvető szabályokat kell betartani. Hosszabb távon azonban nemcsak az időjárás és az állategészségügy, hanem a munkaerő kérdése is komoly kihívást jelenthet az agráriumban. Horváth Szabolcs szerint egyre kevesebb fiatal látja a jövőjét az állattartásban, mert, ez a munka folyamatos jelenlétet kíván. Az állatokat karácsonykor és újévkor is el kell látni, ezért az ágazatban nem lehet egyszerűen úgy gondolkodni a munkáról, mint egy hagyományos, hétfőtől péntekig tartó állásról.
Szerinte ennek is szerepe van abban, hogy egyre több olyan növénytermesztő és állattartó gazdaság van, ahol nem látszik a következő generáció. Sok esetben a gazdaságok tulajdonosai már azt is fontolgatják, hogy néhány év múlva kiszállnak, mert a gyerekeik egészen más pályát választanak. A szakember szerint ebben az is szerepet játszik, hogy a fiatalok számára vonzóbb lehet egy klimatizált irodai munka, mint egy állattartó telep folyamatos működtetése. Az élelmiszeriparban más jellegű terhelés nehezítheti a fiatalok bevonzását. A termékek rövid szavatossági ideje miatt folyamatosan döntéseket kell hozni arról, hogy mikor, milyen kiszerelésben és milyen formában kerüljenek piacra. Ráadásul a kereslet sem egyenletes, ezért a vállalkozásoknak napról napra, hétről hétre és hónapról hónapra kell alkalmazkodniuk a változó igényekhez. Ennek a stresszhatásnak pedig nagyon kevesen szeretnék kitenni magukat.
Horváth Szabolcs szerint generációs különbség is megfigyelhető abban, hogyan viszonyulnak a fiatalok a munkához. Míg szerinte az idősebb generációknál természetesebb volt a hosszú munkaidő és a folyamatos terhelés, a fiatalabbak más elvárásokkal érkeznek a munka világába. Több visszajelzést igényelnek, fontos számukra, hogy egy-egy feladat vagy projekt után tudják, hogyan értékelik a munkájukat.
A fiatal azért dolgozik, hogy éljen, az idős meg azért él, hogy dolgozzon, jelenleg ez az óriási különbség rajzolódik ki a generációk között
– foglalta össze Horváth Szabolcs.